Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)
Polgári perrendtartás 102—108. §§. 131 • Seminitöszék 1874. febr. 26. 1088. sz. a. Gr. IV. 1001. Az a körülmény, hogy a perügy más tanácsban (de nem más szakosztályban) adatott elő, mint amelyre kitűzve volt és nem a szokott helyiségben, semmiségi okul nem szolgálhat. Semmitőszék 1877. július 10. 10.003. sz. Gr. IV. 1002. Gl. VI. 803. 103. §. Az 1874: XXXIV. t.-cz. alapján az ügyvéd vagy a fél ellen megítélt birság hovaforditásának meghatározására illetékes ügyvédi kamara, az idézett törvény 106. §-a 1. bekezdésének intézkedésébe ütköző birói határozatok ellen felebbezéssel élhet. C. polg. és büntető tanácsainak 1885. jan. 8-án tartott teljes ülése. Gr. IV. 1003. Az 1887: XXVIII. t.-cz. 3. §-a értelmében az ügyvédnek pénzbirsággal fenyítése nem tartozik a per bíróságának, hanem az ügyvéd fegyelmi biróságának hatáskörébe; ha tehát a bíróság az idézett t.-cz. 3. §-ában jelzett fegyelmi vétség jelenségeit látja fennforogni, csak az iránt intézkedhetik, hogy a sértést tartalmazó iratok az ügyvéd illetékes fegyelmi bíróságához áttétessenek. 0. 1888. május 9. 7963/87. sz. a. Gr. IV. 1004. Ha az ügyvéd a beadványban foglalt sértő kifejezéseket nem meghatalmazotti minőségben, hanem saját ügyében használta, az 1887: XXVIII. t.-cz. 3. §-a nem alkalmazható, hanem a kihágása büntető törvény 46. §-a nyer alkalmazást. Kassai tábla 1892. jan. 25-iki megállapodása. Gr. IV. 1005. 106—108. §. A felebbviteli bíróság ujabb tárgyalás és bizonyítási eljárásnak a perrendtartás 108. §-a alapján történt elrendelése által semmiséget még oly esetben sem követ el, ha az elsöbiróságot a felek által szabályszerüleg fel nem hívott tanuk kihallgatására utasította. Semmitőszék 1871. máj. 4. 2819. sz. a. Gr. IV. 1006. A zálogvisszaváltási jog feljegyzése iránti kérelem folytán tartott tárgyalásnál az ügyállás a bíróság által formaszerü per megengedése nélkül tisztába hozandó lévőn, ha ez nincs kellőleg tisztába hozva, az ítélet feloldása mellett póttárgyalás rendelendő. C. 1871. decz. 27. 10.725. sz. a. Gr. IV. 1007. Az elsőbirósági Ítéletet feloldó s uj tárgyalást rendelő végzés ellen felebbezésnek helye nem lévén, a bejelentett vagy beadott felebbezés hivatalból visszautasítandó. Semmitőszék 1872 febr. 28. 877. és 1873. okt. 6. 8308. sz. a. Gr. IV. 1008. Oly esetben, ha a haszonvételek menynyisége a per során tisztába nem hozatott, nem szükséges a miatt felperest külön perre utasítani, hanem az ítélet erre vonatkozó részének feloldása mellett a haszonvételek menynyiségének szakértők általi megállapítása s ennek alapján 'leendő ujabb itólet hozatala rendelendő el. C. 1874. aug. 25. 6964. sz. a. Gr. IV. 1009. Ha a másodbiróság részben érdemileg ítélt, részben pedig a perrendtartás 108. §-ához képest további eljárást rendelt, a másodbirósági ítélet érdemleges része ellen csak akkor lehet felebbezéssel élni, ha az első bíróságnál ujabb ítélet hozatott s az az elleni felebbezés folytán már a másodbiróság is itélt. C. 1875. június 1-én. 4634. sz. a. Gr. IV. 1010. A perrendtartás 205. §-ának a tanúkihallgatásra vonatkozó intézkedése, a dolog hasonlatosságánál fogva, az esetben is alkalmazandó, midőn az elrendelt szakértői szemle tárgyául szolgálandott s valamely bíróság őrizete alatt létezett okiratok, a megkeresett bíróság értesítése szerint, ellopatásuk miatt már elő nem szerezhetők. C. 1885. május 12. 331. sz. Gr. IV. 1011. Tekintve, hogy az ismeretlen tartózkodásu alperes részére kirendelt ügygondnok a per tárgyalásán kitűzött határnapon meg nem jelent s annak 9*