Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

Novella 9—10. § 119 Az árvaszék pénztára a gyámoltak és gondnokoltak pénzeinek keze­lésére lévén hivatva, ellene kere­set nem intézhető. Smsz. 1879. márcz. 18. 2824. sz. Gr. IV. 898. Gl. VI. 692. Az árvaszék saját érdekében a kis­korú gondnokát számadásra von­hatja, de arra nincs hivatva, hogy a nagykorúságát elért egyén ne­vében pert indíthasson s beleegye­zése nélkül tiszti ügyésze által képviseltesse. Smsz. 1879. márcz. 18. 2824. Gr. IV. 899. Gl. VI. 692. Az árvaszék önálló hatóságot nem képez és csak a város közege; de minthogy az árvaszék elnöke a város mindenkori polgármestere és az egeyuttal a város közönsé­gét is képviseli, az árvaszéki el­nök beidézése által a város közön­sége is perbevontnak tekinthető. C. 1893. febr. 7. 110. sz. Gr. IV. 900. Gl. VI. 729. Az árvaszék a gyámhatósági teen­dőkkel megbizott közege a tör­vényhatóságnak és nem önálló jogalany, minélfogva annak kép­viseletére nem a gyámhatóság ha­táskörébe tartozó teendők vezeté­sével megbizott elnök avagy a tiszti ügyész van hivatva, hanem az a törvényhatóság, amelynek egyik közegét az illető árvaszék képezi. Curia 1894. decz. 29. 11.555/1893. sz. Gr. IV. 901. Gl. VL 730. A községi árvapénztárnak perbeli képviseletére nem a közgyám, mint az elöljáróságnak egyik tagja, hanem a perrendtartás 84. §-a értelmében az elöljáróság, il­letve annak elnöke, a községi biró van hivatva. Curia 1903. jun. 16. 2888. sz. Gr. IV. 902. Gl. VI. 734. Az úrbéri kereset, a bevett törvé­nyes gyakorlatnál fogva, a köz­ségi biró ellen intézhető akkor is, ha nem az egész község, hanem a községi birtokosoknak csak egyik osztálya ellen van irányozva. C. 1876. február 1. 61. sz. Gr. IV. 903. Azon szabályok, melyek szerint a községi biró urbérrendezési per­ben a volt úrbéreseket képvisel­heti, a rendes eljárású polgári perben, mely bizonyos failletmény kiadatása iránt a volt földesúr el­len indíttatott, alkalmazást nem nyerhetnek. Semmitőszék 1879. márcz. 14. 4370. sz. Gr. IV. 904. Gl. VI. 755. Közbirtokossági magántársulatnak, hogy a biróság előtt felperesség­gel birjon, nem kell hatóságilag megerősített alapszabályokkal bír­nia. Curia 1883. decz. 6. 4938. sz. Gr. IV. 905. A közbirtokosságnak néhány tagja nincs jogosítva meghatalmazás nélkül az egésznek nevében eljárni és ha mégis eljár, a magukat sértve érző tagok az eljárás meg­semmisítését semmiségi keresettel követelhetik. Curia 1887. márcz. 22. 7149. sz. Gr. IV. 906. GL VI. 751. Felperes, mint a gazdaközösség gyű­lésében megválasztott elnök, a per vitelére a gazdaközösségnek csak egy részétől nyert meghatalma­zás alapján nincs jogosítva a köz­birtokosság nevében fellépni, ha a közbirtokosság, mint jogi sze­mély, szabályszerűen meg nem alakult. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a kereset mint olyan felett határozat ne hozassák, me­lyet felperes saját és a meghatal­mazványon aláirt megbízói nevé­ben tett folyamatba- Budapesti tábla 1887. szeptember 14. 39.646. sz. Gr. IV. 907. Gl. VI. 751. Azokban a községekben, a melyek­ben úrbéri italmérés gyakorolta­tott, az ezért megállapított kárta­lanítási összeg iránt folytatott bírói eljáráshoz a volt úrbéresek nem egyenként, hanem a községi biró személyében idézendők. C 1891. január 13-án hozott 51. sz. polgári döntvénye. Gr. IV. 908. Az összes közbirtokosságnak az úr­béresekkel szemben fennforgó együttes képviselete ki nem zárja az összes közbirtokosságot képvi­selt ügyvédet abból, hogy magok

Next

/
Thumbnails
Contents