Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

1102 Polgári perrendtartás 68—70. §§. nek átvételére őt fel nem hívta, figyelembe egyáltalán nem jöhet. Curia 1880. deczember 27. 919. sz. Gr. IV. 741. N em szolgálhat felperes keresetének elutasítására indokul, hogy felperes keresetét kölcsönről kiállított adóslevélre alapította, a pef során pedig beismerte, högy a követelés nem kölcsön czimén, hanem más jogczimen (alperesnek átadott javakba fektetett hozomány) alapul. Curia 1883. decz. 17. 1207. sz. Gr. IV. 742. Gl. VI. 608. Ha felperes keresetét „kölcsönről" kiállított kötelezvényre alapította és válasziratilag fezt a tartozást áruk hitelezéséből származottnak állította, ebből a jogalapnak olynemti változtatását, mely a perrendtartás 68. §-ába ütköznék, következtetni nem lehet. Curia 1885. szeptember 29. 1470. sz. Gr. IV. 743. Gl. VI. 607. Habár felperes keresetében áruk vételárának megfizetését kéri, válasziratilag tett az a kijelentése, hogy a kereseti követelés az áruknak alperes veszélyére történt eladása következtében felmerült árkülönbözet : jogalapváltoztatást nem képez akkor, ha magából a keresethez csatolt könyvkivonatból kitűnik, hogy a kereset alapját nem vételárhátralék, hanem árkülönbözet képezi. Curia 1899. márcz. 20. 252, sz. Gr. IV. 744. Felperes keresetében alperest megrendelt és átvett áruk vételárának fizetésére kérvén köteleztetni, az a körülmény, hogy a per során követelésének bizonyítására könyvkivonatra hivatkozott, jogalapváltoztatásnak nem tekinthető. Cl 1890. november 28. 690. sz. Gr. IV. 745. A tárgyalás folyamán alperes érdemleges védelmének előterjesztése után érvényesített az a kérelme, hogy alperes kártérítés czimén a kereskedelmi törvény 356. §. második pontja alapján a teljesítés helyén és idejekor a szerződési és piaczi ár közt mutatkozó különbözet fizetésére köteleztessék, figyelembe nem jöhet, meit keresetében tényleges kárt követelt s kereseti kérelmétől alperes érdemleges védelmének előterjesztése után eltérni s á kár követelése alapját megVáltoztátni a perrendtartás 68. §-a értelmében többé jogában nem állott. Curia 1890. február 27. 1022/90. sz. Gr. IV. 746. Gl. VI. 603. és 612; Perjogi gyakorlatunk szerint a már tárgyalás alatt álló keresetnek ujabb személyekre, azok pótlólagos perbeidézése melletti kiterjesztése, csak azon esetekben van megengedve, melyekben a kereseti igény elbírálása csupán valamennyi érdekelt perbenállásával lévén eszközölhető, az alaki jog a még perben nem álló, de a per tárgya iránt szintén érdekelt személyeknek perbeidézését szükségessé teszi. Curia 1891. október 1. 928. sz. Gr. IV. 747. GL VI. 602. Felperes azzal, hogy a fizetésre irányzott kereseti kérelmét a tárgyalás folyamán elejtve, alperest annak tűrésére kérte kötelezni, hogy kereseti követelése a megjelölt ingatlanokból kielégíttessék, nem változtatta meg a kereseti kérelem jogalapját, hanem magát a kereseti kérelmet és pedig akkép, hogy azt lejebb szállította. E szerint a kereseti kérelem módosítása nem ütközik a perrendtartás 68. §. rendelkezésébe. Curia 1893. márczius 29. 6627. sz. Gr. IV. 748. Gll. VI. 606. Felperes keresetének jogalapját nem változtatta meg, midőn válaszában előadta, hogy a gépeket, melyeknek hátralékos vitelárát az alperestől követeli, a részvénytársaságnak külföldön székelő igazgatósága rendelte meg. C. 1900. október 19. 485. sz. Gr. IV. 749. Gl. VI. 611. 69—70. §§• Ha felperes a pert azért tette le, mert alperest helytelen képviselet