Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog Az olyan taguak. akinek vagyonilletösége nincsen, szintén van igénye a n vereség ju t-a likra. C. 1003. okt. 16; *644. sz. Gr. IX. 527. Gl. IV. 441. Ha a közkereseti társaság valamely tagjának illetősége foglaltatott le és annak behajtásával ügygondnok bízatott meg. ez nincs jogositva a társaságtól számadást. hanem pusztán a mérleg alapján a végrehajtást szenvedett társaságra eső jutaléknak kereset utján való kifizetését követelni. C. 1904. január 20. 7172/903. sz. Gr. IX. 528. A közikereseti társaság tagjai az üzleti veszteségért egyéb megállapodás hiányában fejenkint egyenlő arányban, lévén felelősek, a csupán az egyik tag által befizetett betét elveszett részét a másik tag megtéríteni köteles. C. 1904. decz. 28. 202. sz. Gr. IX. 529. Ha valamely társaság tagjának keresete folytán a mérleg itéletileg helyesbitteíik, dkkor az ítélet, lép a mérleg helyébe olyképpen, hogy ennek alapján lesz a mérleg, esetleg szakértők igénybevételével, végrehajtás utján elkészítendő. C. 992/91. sz. Gr. IX. 530. 86. §. Noha a közkeresti társaság tartama alatt a társaság nem kötelezhető a veszteség fedezetére, mégis, ha nem létesült oly megállapodás, hogy a társaság veszteségeit az egyik czégtagnak betéte fedezze és hogy a betét nélküli társtag a betét elvesztését etgyáltaláu. nem tartozik megtériteni, a társaság megszűnése után a társasági- betétben beállott veszteség az általa szolgáltatott és elveszett betét arányos részét a másikon keresheti. Curia 1901. június 11. 1397/900. sz. Gr. IX. 531. Gl. IV. 442. A közkereseti társaság vagyonában való részesedés arányára nézve nincs befolyással az, kogy a társas üzlet folytatása alatt esetleg egyik társtag a közös üzlethez az öt terhelőnél nagyobb, a másik peS5—S7. §§. •* dig kisebb vagyon- vagy pénzbetéttel járult, mert mindegyik társtag betétjére vonatkozóan, a társaság hitelezőjének tekintendő. C. 1901. január 9. 1489 900. sz. Gr. IX. 532. Gl. IV. 424. A tagok által rizetés vagy ellátás czimén kiszolgáltatott összegek cselekvő vagyont nem képezvén, vissza nem követelhetek. 0. 1888. márczius 14. 90. sz. Gr. IX. 533. Gl. IV. 439. A társasági szerződés értelmében faavonkint kivehetőnek rendelt öszszegnek kiűzetését követelheti egyik tag a másik vagy többi tag ellenéiben, habár a társaság feloszlása iránti per folyamatban van is. C. 1001/80. sz. Gr. IX. 534. Gl. IV. 443. 87. §. Közkereseti társaság esetében, a társaságba adott vagyon már a társaság üzletének tényleges megkezdése pillanatában a társaság tulajdonává válván, az egyik tag hitelezője által le meni foglalható. C. 1900. márczius 2S. G. 63. sz. Azonos 'J7iK86., 1018/89. és 496/99. sz. Gr. IX. 535. Gl. IV. 444. Gottl. V. 1094. A kereskedelmi törvény 87. §-áuak abból a rendelkezéséből, hogy a társasági viszony joghatálya harmadik személyek irányában, mihelyt a társaság üzletét tényleg megkezdette, kezdetét veszi, kitűnik, hogy a közkereseti társaság jogi lételének a ezégbejegyeztetés nem előfeltétele. C. 1897. márcz. 30. 18. sz. Azonos 1320 1892.. 079/90. és 496/99. sz. Gr. IX. 536. GL IV. 445. és 482. Az a körülmény, hogy a társaság czégét még be nem jegyeztette és üzletét tényleg még meg nem kezdette, a kereskedelmi törvény 87. §-a értelmében csak azt a jogkövetkezményt vonja maga után, hogy harmadik személyek irányában a társasági viszony még nem bir joghatálylyal; magára a szerződő felekre nézve (befelé) azon-