Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 49—50., 52. §§. 37 zott által szenvedett balesetből származott igényeket maga lévén köteles a biztosító társaság ellen érvényesíteni, — ha ezt elmulasztja, az ebből származott kárát az alkalmazottnak megtéríteni köteles. C. 1905. január 18. 839/904. Gl. XII. 1710. Mikor tekinthető a meghatalmazott a főnök nevében eljártnak. Gl. IV. 218. és 219. Meghatalmazás túllépése. Gl. IV. 221. A meghatalmazott az üzletet, melynek részére vásárolt, sajátjának mondta, megrendelésekről mint saját megrendeléseiről beszélt, kifejezetten saját nevében járt el az ügylet megkötésénél, mint közvetlen szerződő fél. C 1902. febr. 20. G. 561/901. Gl. IV. 222. A meghatalmazott által aláirt elismervény a meghat almazási viszony különös kitüntetése nélkül is a Kt. 49. §-ában foglalt joghatálylval bir. B- T. 1898. ápr. 15. II. G. 9. Gl. IV. 227. 50. §. A keresk. törvény 50. §-ának helyes értelme szerint a czégvezető a czégvezetési jogosultságot csak a maga egészében, vagyis az abban foglalt összes jogokkal együtt, nem ruházhatja át főnökének meghatalmazása nélkül másra, ellenben a hatásköréhez tartozó ügyletek foganatosítását feltétlenül, tehát a főnök beleegyezése nélkül is átruházhatja. C. 1899. május 16. 408. Gr. IX. 305. A főnök csődje megszünteti a czégvezetői meghatalmazást. Curia 1267/90. Gr. IX. 306. Gl. IV. 139. és 227. Habár maga a czégvezetésre adott meghatalmazás bármikor visszavonható, a czégvezető és a főnök között fennálló szolgálati viszonyt a szerződésben megállapított időtartam alatt önkényüleg megszüntetni nem lehet. C. 1896. július 1. 993/95. Gr. IX. 307. Gl. IV. 272. A főnök által a meghatalmazás adása körüli az a korlátozás, hogy a meghatalmazott az ügylet megkötése előtt minden egyes esetben főnöke előzetes jóváhagyását tartozik kikérni a korlátozásról tudomással nem biró harmadik személyek irányában joghatálylyal nem bir. Térfi IX. 835. Az üzlet tulajdonosa, illetve az, aki türi, hogy valamely üzlet az ő nevében folytattassék, a neve alatt folytatott üzletben felhasznált áruk vételáráért akkor is felelős, ha az árukat meg nem rendelte és azokat át nem vette, sem az áruk megrendelésére és átvételére annak, aki az üzletet az ő nevében folytatta, meghatalmazást nem adott. Térfi IX. 294. A gyártulajdonos a gyári üzletet folytató harmadik személy által saját czéljára rendelt árukért nem felelős. Térfi IX. 56. 52. §. Az eladó fél a keresk. megbízottól csak annak igazolását kívánhatja, hogy az ügylet megkötésére jogosítva van, de azt, hogy a meghatalmazott a venni szándékozótól nyert utasítás minden pontját közölje, a dolog természeténél fogva követelni nem lehet. C. 417/77. Gr. IX. 308. Gl. IV. 216. A czégvezetöi jogosultság hiánya miatt a czégvezetöi minőséget jogtalanul használó ellen intézett per megindítása egyáltalában nem feltételezhető attól, ha vájjon maga a czég amaz ügyletet utólag elfogadja-e vagy nem. C. 244/77. Gr. IX. 309. Gl. IV. 228. Amennyiben a meghatalmazás nélküli meghatalmazott állítólagos meghatalmazóját valamely választott bíróságnak, a jelen esetben a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának, alávetette, eme kötelezettség a meghatalmazás nélküli meghatalmazottat is terheli és a vele szerző-