Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi j íog 45—47. §§. 1895. április 10. 325. Gr. IX. 281. Gl. IV. 241. Oly esetben, ha a megbizó az ügynöknél tett megrendelést feltétlenül foganatosítja, vevőt ily esetben kötelezettség csak oly mérvben és értelemben terheli, amely feltételek mellett ő a megrendelést tette, tekintet nélkül arra, hogy az ügynök a vevő által kikötött feltételeket a megbizójával közölte-e vagy sem? C. 1892. jan. 21. 579/91. Azonos 1146/98. Gr. IX. 282. Gl. IV. 239. és 240. Az az ügynök, akit a keresekdő a telep helyén kivül ügyletek megkötésére megbiz, a keresk. törv. 45. §-a értelmében oly meghatalmazottjának tekintendő, akinek jogköre kiterjed mindazon ügyletekre, melyek a kereskedelmi üzlet folytatásával rendszerint járnak. C. 1896. novemb. 17. 957/96. Gr. IX. 283. Gl. IV. 235. Az eladó, aki az ő nevében eljárt valamely ügynöke utján köti meg a vételi ügyletet, annak feltételeit, ugy amint azok az ügynök és a vevő között megállapittattak, köteles elfogadni s amennyiben az eladó ezeket a feltételeket el nem fogadja, a vételügylet kölcsönös megegyezés hijján létre nem is jött. C. 1900. szept. 28. 511/900. Gr. IX. 284. Kereskedelmi szokás az, hogy a megrendelőknek közvetlen megrendelései után is provizió illeti azt az ügynököt, aki a megrendelőt mint vevőt hozta. C. 1899. novemb. 21. 899. Gr. IX. 285. Gl. IV. 252. A kiérdemelt ügynöki dijak felvétele végett az ügynök köteles főnökét felkeresni és nem a főnök tartozik a dijakat az ügynökhöz elvinni. O. 1900. aug. 30. 484. Gr. IX. 286. Gl. IV. 253. A főnök az ügyletek szerzésével jutalék mellett alkalmazott ügynököt, az ez által közvetitett és csak több idő leteltével stornirozott ügyletek után a jutalékot megfizetni köteles. C. 1903. június 30. 1107/902. Gr. IX. 287. A gyárigazgató mint kereskedelmi megbizott, ha jogositva volt az eladást a gyár tulajdonosát jogositólag és kötelezőleg megkötni, ugy az ezen ügyletből később szükségessé vált jogcselekményekre is már a keresk. törvény 43. §-ánál fogva jogositottnak tekintendő. C. 1897. szept. 2. 103. Gr. IX. 288. A részvénytársaság ügyvezető igazgatójának a keresk. törvény 193. és 43. §-ai értelmében mint kereskedelmi meghatalmazottnak, jogköre minden különös meghatalmazás nélkül a társasági ügyek vitele tekintetében csak azon ügyletekre terjed ki, amelyek a társaság rendes naponkénti ügyvitelével járnak és csak azon jogcselekményekre, amelyeket az ilyen, a mindennapos ügyvitellel rendszerint járó ügyletek szükségessé tesznek. O. 1899. augusztus 30-án. 554. Gr. IX. 289. Az utazó az általa kötött ügyleteket nem stornírozhatja. C. 1891. szept. 2. 1082/91. Gr. IX. 290. A szövetkezet vezérigazgatója olyan kereskedelmi meghatalmazott, aki különös felhatalmazás nélkül is a szövetkezet nevében árukat megrendelni és átvenni jogosult és akinek ebbeli tényei által harmadik személyek irányában kötelezve a szövetkezet van. 0. 1893. január 13. 250. Gr. IX. 291. A szövetkezet igazgatója, akit az alapszabályok előlegek folyósítására és utalványozására feljogosítanak, ezen hatásköréből kifolyólag jogositva van arra is, hogy az előleg visszafizetésének feltételeit megállapíthassa. C. 1894. február 7. 1669/93. Gr. IX. 292. Jóllehet a Kt. 45. §-a szerint a kereskedelmi utazók a künnlevő követelések beszedésére is jogosítottak, ha azonban a fizetés a megrendelés után hosszabb időre teljesittetik, a fizetést teljesítő arról, hogy az illető kereskedelmi utazó e minőségében még mindig a hitelező czégnél van alkalmazva s ennek folytán a fizetések felvété-