Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 45—47. §§. 31 hogy szóbeli megállapodások nem fognak figyelembe vétetni, mert az ilyen, a megrendelőjegy szélére nyomtatott, tehát nem magába a szerződésbe foglalt figyelmeztetésnek joghatálya nincsen. Keresk. és váltótsz. 1906. július 6. E. 329/906. Gl. XIII. 1174. Aki a főnökkel szemben alárendeltségi viszonyban áll és egész tevékenységét vagy legalább annak bizonyos munkaidőhöz kötött részét állandóan a főnök részére kötötte le, segédnek tekintendő. Curia váltótanácsának 16. sz. elvi határozata. 1906. máj. 23. 1133/905. Gl. XIII. 1175. A főnök az alkalmazottját az alkalmaztatásával rendszerint járó cselekvési körén tul tágabb hatáskörrel is megbizhatja, amely esetben az alkalmazottnak a meghatalmazás körén belül eső cselekményei a főnökre nézve kötelezők. Térfi IX. 770. 45—47. §§. Az általános kereskedelmi ügynökséggel foglalkozó jutalékért működő ügynök a keresk. törvény 45. §-ában meghatározott utazónak nem tekinthető. Curia 1898. szept. 30. 660. Azonos 205/91. Gr. IX. 249. Gl. IV. 185. és 233. A kereskedői alkalmazott, akit főnöke a telep helyén kivül ügyletek kötésével megbiz, áruknak hitelbe eladására feljogositottnak tartandó. C. 1897. június 16. 222. Gr. IX. 250. Gl. IV. 186. A keresk. törvény 45. §. az által, hogy abban az előbbi két §-ra történik hivatkozás, valamint az által is, hogy főnökről tesz említést, nyilván oly keresk. utazónak meghatalmazásáról intézkedik, ki valamely üzletben állandóan van alkalmazva s az üzlet segédszemélyzetéhez tartozik. 0. 1885. október 28. 579. Gr. IX. 251. GL IV. 188. Kereskedelmi utazó csak akkor tekinthető a keresk. törvény 45. §. szerinti meghatalmazottnak, ha a főnöknek állandó szolgálatában áll. C. 1891. október 8. 205. Azonos 716/92. és 424/93. Gr. IX. 252. Gl. IV. 185. és 354. Az „Agenturgeschaftsinhaber" (ügynökségi üzlet) ha a kereskedő telepén kivül is köt ennek részére, csupán a számára biztositott közbenjárási dij (provizió) fejében, üzleteket, nem tekinthető a kereskedő utazójának, aki a megbízó kereskedőt terhelőleg és kötelezőleg annak nevében végleges ügyleteket köthetne. C. 1898. szept. 30. 1006/98. Gr. IX. 253. Az ügynök, akit a kereskedő a telep helyén kivül ügyletek megkötésére megbiz, a keresk. törvény 45. §. értelmében utazónak tekintendő, aki az áruk vételárának felvételére is jogosított. C. 1896. április 24. 117/96. Gr. IX. 254. Kereskedelmi utazónál az áru (nemcsak az általa kötött vételnél) a főnökre joghatályosan rendelkezésre bocsátható, de azért azt elfogadni nem tartozik jogköréhez. C. 1894. január 11. 1153/92. Gr. IX. 255. Az a kereskedelmi utazó, aki főnöke nevében, ennek meghatalmazásából, az adásvételi ügyletet megkötötte, mint kereskedelmi meghatalmazott a vevő által teljesített rendelkezésre bocsátás elfogadására és jóváhagyására feljogosítottnak tekintendő. Győri tábla 1900. máj. 3. G. II. 24. Gr. IX. 256. Gl. IV. 201. A kereskedelmi alkalmazottnál történt rendelkezésre bocsátás nem joghatályos. 0. 1896. november 12. 1336/95. Gr. IX. 257. Gl. IV. 246. A kereskedelmi utazó által az áru megrendelésekor tett, a rendes üzletkezelés körén kivül eső külön ígéretek az eladót csak akkor terhelhetik, ha bizonyittatik, hogy erről tudomást nyert. C. 1896. 938. Gr. IX. 258. A kereskedelmi utazó, aki a vételügyletet kötötte, a vételárból el-