Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi j> lyezte, a fizetéssel egyenlő hatá­lyúnak nem tekinthető, mert a fize­tésnek visszautasításával késede­lembe esett ugyan a hitelező, a mennyiben azonban keresetében ezt az összeget is követelte, a kere­set beadásával ismét az adós kése­delme vette kezdetét s így a kere­set beadásától a késedelmi kamata fár a hitelezőnek. C. 1900. márcz. 8. 1338/99. sz. Gr. IX. 1233. A számadási kötelezettség megálla­pítása iránt beadott felhívási ke­reset a kamatok tekintetében folyó elévülési időt megszakítja. C. 901. deczember 3. 2597. sz. Gr. IX. 1234. A Curia 65. számú polgári dönt­vénye. Gr. IX. 1235. A késedelmi kamat, jogi természeté­nél fogva, a főköveteléssel egysé­ges követelést képezvén, csakis az­zal együtt évülhet el. A szerződési kamat is, mely a csődeljárásban valódinak ismertetett el, a csőd­eljárás folyama alatt el nem évül­het. C. 1900. január 16. 1015/96. sz. Gr. IX. 1235. Minthogy az ügylet, melyből felpe­res követelését származtatja, reá nézve kereskedelmi ügyletet képez, felperes a kereskedelmi törvény 282. §-a értelmében az átadáskor fennállt követelése után a törvé­nyes kamatot az átadás napjától kezdve követelni jogosított. Curia 1904. deczember 16. 4534/903. sz. Gl. XII. 1896. 283. §. Késedelmi kamat oly esetben, a melyben fizetési határidő meg nem állapíttatott, csakis a megintés napjától, ennek hiányában pedig a kereset beadásától ítélhető meg, mert a K. T. 283. §-a csak folyó­számla-összeköttetésben álló keres­kedőkre vonatkoztatható. C. 1898. június 22. 160. sz. Gr. IX. 1237. A vételár fizetési határideje szerző­désileg meg nem állapítása eseté­ben, az áru átadásakor lévén fize­tendő, a késedelmi kamatok ettől a naptól járnak. C. 1891. január I 282—283. §§. 1Hi> 23. 910. sz. Gr. IX. 1238. Gl. IV. 1067. A kereskedők egymásközti ügyletei­ből erodőleg is a K. T. 283. §-a alapján csak akkor követelhető ké­sedelmi kamat, ha a hitelezett vé­telár megfizetése meghatározott le­járatkor köteleztetett; az év végén mutatkozó egyenleg után tehát, ennek hiányában, kamatot a hi­telező nem számithat fel. C. 1898. márczius 16. 164. sz. Gr. IX. 1239. Gl. IV. 1065. Jogszabály az, hogy ellenkező megál­lapodás hiányában i.s a másnak tel­jesített munkálatokért csak az esetben nem követelhető díjazás, ha ez a munkálatok minőségéből következtethető. C. 1903. október 7. 3609. sz. Gr. IX. 1240. Számlán kitett határidő. 0. 1898. márczius 9. 125. Gl. IV. 1066. A 283. §. alakalmazása a vételár követelésére. C. 1891. jan. 23. 910. Gl. IV. 1067. Az állandóan követett birói gyakor­lat szerint a hitelező olyan eset­ben, ha a tőkekövetelését adósától felveszi, a hátralékos kamat iránt utóbb követelést csak akkor tá­maszthat, ha a kamat iránt ezt a követelését a tőke kifizetésénél ki­fejezetten fentartotta; ebből tehát jogilag következik, hogy ha a hite­lező a tőke kifizetésénél kifejezet­ten csak különlegesen az időhatár iránt is számszerűen meghatáro­zott kamatra nézve tartotta fenn követelési jogát, az ekként fentar­tott kamatnál többet utóbb az adós ellen nem érvényesíthet és igy a hitelezőnek az ilyen kamat meg­határozásánál netán számítási té­vedése egyáltalában menthető nem lévén, ez a tévedés utóbb az adós hátrányára nem is szolgálhat, kö­vetkezéskópen a tévedés és ennek menthetösége iránt a netáni bizo­nyítás eredménye az ügy érdemére befolyással nem lehet. 0. felülvizs­gálati tanácsa. 1901. febr. 6. G. 599/900. sz. Azonos C. G. 63/98., Bpesti T. I. G. 6/901. sz. Gl. IV. 1068.

Next

/
Thumbnails
Contents