Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

1S-2 Kereskedelmi jr követelhető. Lfi. 2290/81. Gl IV 1049. A foglaló elvesztése, illetve a kétszeres^ foglaló megtérítésének követeléséhez való jogosultság egyedül attól függ, hogy az ellenfél, aki a szerződés teljesítését Vétkessége irányában ezen igény érvényesíttetik, a szerződés teljesítését vétkessége által lehetetlenné tegye. C. 1887. ápr. 14. 1154/86. Gl. IV. 1052. A K. T. 277. §-ának rendelkezése szerint egyéb megállapodás vagy eltérő kereskedelmi szokás hiányálban az, kinek vétkessége miatt a szerződés nem teljesíthető, az adott foglalót pedig kétszeresen visszatéríteni tartozik. Gy. T. 892. okt. 12. 1357. Gl. IV. 1051. Midőn valamely szerződés megkötése után az egyik szerződő fél a szerződés megkötése jeléül felvett foglalót megkétszerezve visszaadja és a szerződéstől való elállását kijelenti, a másik fél pedig a foglaló kétszeresét megtartja és sem azt nem igazolja, hogy az határozott akarata ellenére lett nála hagyva, sem azt haladéktalanul bírói letétbe nem helyezte: akkor a másik fél hozzájárulása az elálláshoz beigazoltnak tekintendő és ő a szerződés teljesítését többé nem követelheti. C. 1892. november 8. 10.739/91. sz. Gl. IV. 1053. L. m. C. 1885. nov. 20. 5475. Gl. IV. 1054. A foglaló egyszeresének elfogadása fentartás nélkül a szerződéstől való elállásnak tekintendő. Curia 4036/83. Gl. IV. 1055. A bánatpénz jogi természetével bír az elődijnak (Vorprámie) kikötése. Ily esetben vevő a tényleges átadást követelheti ugyan, de a kikötött élődij megfizetése mellett az ügylettől elállhat. C. 4140/84. sz. Gl. IV. 1057. 279. §. A bánatpénz a vevő által csak akkor tartható meg, ha a vevő fél bizonyítja, hogy az áru minőségi hiánya okából az árut az eladó rendelkezésére bocsátotta. C. 1902. nov. 11. 1342. sz. Gr. IX. 1210. Gl. IV. 1058. Ez után az összeg után kamat nem volt ítélhető, mert az bánatpénz után nem jár. C. 1896. szept. 22. 3243/95., azonos 8129/94. sz. Gr. IX. 1211. Gl. IV. 1061. A szerződésszegés esetére kikötött bánatpénz nem követelhető akkor, ha a szerződés a felek által kölcsönösen megszüntettetett. Curia 1891. deczember 16. 403. sz. Gr. IX. 1211. A B) alatt csatolt jegyzőkönyv szerint alperes az ott körülirott ajánlata biztosítékául adta át az 500 írtról szóló takarékpénztári könyvecskét, tehát nyilván abból a czélból, hogy felperes biztosítva legyen a tekintetben, hogy alperes szavának állva, a tervbe vett szerződést tényleg meg fogja kötni; — ezen letét czélja tehát a felek szerződési akaratuk szerint, amely felperesnek 2:/. alatt csatolt levelében és 4:/. alatt csatolt elismervényében kifejezést is nyert, nyilvánvalóan az volt, hogy alperes azt bánatpénzül teszi le és köti le az esetre, ha ő a felperes által kellő időben elfogadott ajánlatától törvényes ok nélkül visszalép. C. indokaiból hhagyta 1900. nov. 21. 760. sz. Gr. IX. 1211. Oly esetben, midőn bánatpénz köttetett ki, a nem teljesítő fél csak a bánatpénzét veszíti el, de tőle sem az ügylet teljesítését, sem kártérítést követelni nem lehet. Curia 1890. máj. 16. 1439/89. Gl. IV. 1060. Bánatpénz után kamat nem jár. C. 1895. febr. 25. 8129/94. Gl. IV. 1062. Ha a szerződő felek közül az a fél, ki a bánatpénzt adta vagy ígérte, sem visszalépési jogát nem gyakorolja, sem a szerződést nem teljesiti, a másik félnek csak a szerződés teljesítését, illetve a nem teljesítés miatti kártérítést, nem pedig a bánatpénz elvesztését, illetve