Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 274. |. 175 ros összefüggésben állott a felvállalt építéssel és az oly időben és oly mérvben rendeltetett meg, hogy az a felvállalt épitésnek a kikötött időre való befejezésére lényeges hátráltató befolyással birt, akkor is az a kérdés merül fel, hogy a vállalkozó mily időhoszszabbitást vehet jogosan igénybe, mert a vállalkozó az épités befejezését ily pótmunka megrendelése esetében sem halaszthatja el tetszése szerinti időre és az indokolatlan tartamú késedelmezés esetén a kötbér fizetése alól nem mentesülhet. Curia mint felülvizsgálati tanács 1899. április 6. G. 18. sz. Gr. IX. 1161. A forgalmi évi kimutatás átadásának elmulasztása esetére megállapított évi bértöbblet nem kötbér és követelhetésének jogalapja már az átadás elmulasztása és ahhoz nem szükséges a követelt átadás megtagadása. Curia, mint felülvizsgálati tanács 1900. június 7. G. 197. sz. Gr. IX. 1162. A kötbér kikötésénél az azzal kapcsolatos vagyoni érdeknek megjelölése nem szükséges ugyan, de az a kikötés önálló szerződés jellegével nem birván és már a létesített szerződés biztosítására szolgálván, magából a főszerződésből kell kitűnni annak az érdeknek, amelynek biztosítására a kötbér ki köttetett és ennek megítélésének a főszerződésben ki nem fejezett érdek sérelme alapul inem szolgálhat. A kötbér csak ez iránt létesült előleges kikötés esetében követelhető és különben is a kötbér birság természetével bir; következésképpen a kötbér kikötésére vonatkozó szerződési kijelentés szorosan magyarázandó, tehát a kötbérhez való jogosultság a szerződési kijelentés tartalmához viszonyítva sem meg nem szorítható, sem ki nem terjeszthető, hanem ama kijelentés kifejezett tartalma szerint bírálandó meg. Curia, mint felülvizsgálati tanács 1900. okt. 11. G. 334. sz., azonos G. 117/96., G. 204/97., G. 496/98., G. 128/900. sz. Gr. IX. 1163. A kötbér nemcsak vagyoni, hanem bármely érdek biztosítására is kiköthető. A szerződésileg megállapított kötbérhez való igény a tényleg bekövetkezett kár és ennek terjedelmének bizonyításától független és a kötbért igénylő csakis azon események bizonyítására tartozik keresetét alapítani, melyek bekövetkeztére a kötbér kiköttetett, anélkül, hogy bizonyítani tartoznék azt, hogy a tényleges kár beállott vagy a jövőben beállhat. C. 1899. január 24. I. G. 496/98., azonos I. G. 177/96. sz. Gr. IX. 1164. Gl. IV. 1015. A kötbér követelhetésének nem lényeges feltétele a károsodás kimutatása, hanem a kötbérnek kikötése nem birván önálló szerződésnek jellegével, a kikötött kötbér egy már létesített szerződési viszony biztosítására szolgál és így magából a főszerződésből kell kitűnni annak a vagyoni érdeknek, amelynek biztosítására a kötbér szolgál. C. 1900. május 15. I. G. 128. sz. Gr. IX. 1165. A kötbér arra az estre köteleztetvén, ha a kötelezett más szódavizgyártási üzletet akár saját személyében, akár mint társasági tag folytat, — a kötelezett abban az esetben, ha mint üzletvezető működött haszonbani részesedéssel — a kötbért megfizetni tartozik; az a körülmény pedig, hogy a jogosított felperes azt a szódaviz-üzletet, melynek érdekében köttetett ki a kötbér, a szerződésszegés ideje alatt másra átruházta, a kötbérhez való követelési jogát el nem enyésztheti. Ha az az érdek, melynek biztosítására a kötbér köteleztetett, öt évre szólt, akkor a kötbérnek nemcsak az a része Ítélendő meg, mely addig az ideig járt le, ameddig a felperes a konkurrencziától megóvni czélzott üzletét át nem ruházta, hanem az egész kötbér-