Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

10 Kereskedelmi jog 13—15. §§. be nem jegyezhető. B. 5984/1882. Gl. IV. 53.' Gr. IX. 67. Meg nem engedhető, hogy közkere­seti társaságoknál az ügyletek kü­lönböző nemeire nézve különböző czégbevezetés használtassék. B. 3871/880. Gr. IX. 68. Gl. IV. 54. A mennyiben oly külföldi egyéni czég kivánja magát Magyarorszá­gon bejegyeztetni, a melynek czé­gében a társas viszonyra mutató toldat (. . . & Co.) foglaltatik is, nincs akadálya annak, hogy e kül­földi czég a társas viszonyra mu­tató toldással együtt mint egyéni czég Magyarországon bejegyeztes­tessék. B. 1904 november 29-én 3040/1904. Gr. IX. 66. A kereskedelmi törvény nem tartal­maz tiltó rendelkezést arra nézve, hogy az állam hivatalos nyelvén ha jegyzett czégszöveg más idegen nyelven is be ne jegyeztethetssék. Ebből következik, hogy az idegen nyelvben szokásos Írásmód, szerb szöveeni czégnél tehát a cziril betűk használata nem ütközik a tör­vénybe. C. 28.740/908. Ü. L. XXV. 48. A megszűnt társasczéget ugyanab­ban az alakban, a tagok megegyezés hiányában nem használhatják. C. 23.631/98. Gr. IX. 169. Gl. IV. 56. Meg nem engedhető, hogy közkere­seti társaságoknál az ügyletek kü­különböző nemeire nézve külön­böző czégezés használtassék. B. 3871/80. Gl. IV. 54. A kereskedelmi törvény 13. §-ának az a rendelkezése, hogy a betéti társaságoknál a czégnek a belta­gok közül legalább egyiknek nevét magában kell foglalnia, csakis ak­ként értelmezhető helyesen, hogy amennyiben valamely betéti tár­saságba nem egyes kereskedő, ha­nem valamely társas czég lép be beltagként, ez a czég a betéti tár­saság czégkönyvében is a már be­jegyezve lévő czéget és pedig min­den eltérés nélkül tartozik hasz­nálni. Gl. IV. 55. Gr. IX. 140. A czégnek ekként való bejegyzése, hogy az aláírandó teljes czégszö­vegben a „Wollmann" nevet Woll­mann Henrik, a „Kuncak" nevet pedig az „és" szóval együtt a má­sik társaság irja, törvénybe nem ütközik. C. 14.295/94. Gr. IX. 171. Közkereseti társaság czégébe nem vehetők fel oly toldatok, melyek a nagyközönségnél azt a nézetet kelthetik, hogy a kérdéses czég részvénytársaság vagy szövetkezet. Jogt. btő. II. 22. 14. §. Külföldi részvénytársaság belföldi fióktelepe nincs kötve a K. T. 14. §-ának rendeletéhez, czégét tehát minden hozzáadás nélkül használ­hatja. B. 1858/77. Gl. IV. 57. A külföldi részvénytársaság belföldi fiókja ha egyes személyre ruházta­tott át, mint egyéni czég bejegyez­hető. B. 1904. nov. 29. 3040. Gr. IX. 75. A bejegyzett czégszövegben előforduló „mint szövetkezet" kitétel helyett az m. sz. rövidített jelzőnek hasz­nálata az ipartörvény 58. §-ába és a czégvalódiság elvébe ütközik. B. 905. márcz. 7. 3576/904. Gl. XII. 1684. Részvénytársaság czégének megváltoz­tatása nem rendelhető el hivatalból abból az okból, mert annak a köz­ségnek a neve, amely a czégben benfoglaltatik, megváltozott. Sz. 904. okt. 12. 4829/904. Gr. IX. 72. „Mint szövetkezet" helyett ez a rövi­dítés „m. sz.", a czégvalódiság el­vébe ütközik. B. 1905. márcz. 7. 3576/904. Gl. XII. 1684. 15. §. Aki a fennállott társaság üzletét tu­lajdonul megszerzi, annak czégét az utódlást kifejező toldattal csak a volt tulajdonos beleegyezésével használhatja. C. 1900. május 2. 282/900. Gr. IX. 78. A K.T. 15. §-a nem rendelkezik az eredeti czéget terhelő kötelezettsé­gek elvállalásáról. C. 1895. febr. 13. 1902/93. Gr. IX. 79.

Next

/
Thumbnails
Contents