Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

160 Kereskedelmi jog 259. §. reskedeJmi ügylet. Budapesti T. 4412/85. az. Gr. IX. 1080. Gl. IV. 919. Szabadalmak közvetítése és értékesítése kereskedelmi ügylet. C. 1897. június 10. 1157/96. sz. Gr. IX. 1081. Gl. IV. 904. A felek között létrejött ügylet tár gyát erdők kihasználásának joga, tehát ingó dolog képezte, ez tehát kereskedelmi ügyletet képez é? igy a szerződés közvetítése a íC. T. 259. §. 7. pontja alapján szintén kereskedelmi ügylet. C. 1898. szeptember 14. 901. sz. Gr. IX. 1082. Kávéházi ügylet folytatása kereskedelmi ügylet lévén, a kávéházi üzletre vonatkozó adásvételi ügylet közvetítése is kereskedelmi ügylet. Bpesti T. 1900. deczember 21. G. 238. sz. Gr. IX. 1083. Gl. IV. 902. Térfi V. 112. Ellenkező: Kávéházi, mint ipari üzletnek vétele és e vétel közvetitése nem kereskedelmi ügylet. Térfi II. 16. A találmány értékesítése szempontjából egyenlő haszonra kötött szerződés magában véve tulajdonképen még nem, hanem csak ahhoz képest a vállalkozó által megkezdendő vállalati ténykedés minősíthető kereskedelmi ügyletnek és így a szerződés a szerződő feleknek egymás közötti viszonyára kihatóan valójában véve tisztán csak magánjogi társulásnak tekinthető. Curia 1905. január 7. 703/904. sz. a. Gl. XII. 1883. K. T. 259. §-ának 5. pontja a kiadói ügyletet az alanyi kereskedelmi ügyletek közé sorozván, annak megkötése az idézett törvényszakasz világos meghatározása szerint csak akkor létesít kereskedelmi ügyleteket, amennyiben azon ügyleteknek megkötése iparszerüleg történik vagy e nélkül is, ha az kereskedő által kereskedelmi üzlet körében köttetik. B. 1904. márczius 9. 3404/903. Gl. XI. 1237. A kiadói ügylet alanyi kereskedelmi ügylet lévén, csak akkor tekinthető kereskedelmi ügyletnek, ha az ügyletnek megkötése iparszerüleg vagy kereskedő által üzlete körében történik s igy azj hogy nem keraskedők alkaloinszerüleg egy inunk i többszörösitési jogának megszerzésére vállalkoztak: kereskedelmi üzletet nem képez. C. 1905. május 17. 873/904. sz. a. Gl. XII. 1881. Az, hogy a vevők a per tárgyát képező géppel esetleg rendszerint mások gabonáját ellenérték mellett csépeltetik,, az ipari foglalkozás fogalma alá nem vonható; e szempontból tehát az illető vétel a keresk. törv. 259. §. 1. pontja szerint a vevőkre nézve kereskedelmi ügyletnek nem tekinthető. C. 1904. november 29. G. 351/904. sz. a. Gl. XII. 1882. Habár az építési válalkozó rendszerint ingó dolgokat vesz vagy egyébként megszerez, de ha ezeket az ingó dolgokat vállalt építkezéseihez használja fel, azok az ilyen felhasználással, jelesül másnak épülete létrehozása végett ebbe az épületbe való beépítéssel, nem mint természetben meglevő vagy át- vagy feldolgozott ingók adatnak íovább, hanem a beépítés által maga az előállítani felvállalt épület közvetlenül létesíttetik. Ilyen ténykedés a kereskedelmi törvény 258. §-a szerint kereskedelmi ügyletnek, az ilyen ügyletekkel foglalkozó egyén pedig a kereskedelmi törvény 3. §-ának értelme szerint kereskedelmi ügyletekkel foglalkozó kereskedőnek nem minősíthető. C. 1. G. 383/906. 1906. decz. 3. Gl. XIV. 732. Gottl. XII. 2570. Vasútépítésnél az alapépítmények elkészítésének elvállalása a válalkozó részéről szükségessé teszi a kereskedelmi törvény 258. 8» 1. és 2. pontjainak tekintete alá eső kereskedelmi ügyletek megkötését, mivel az ily vállalatnál a vállalkozó rendszerint maga szállítja és ebből a czélból megszerzi az építkezéshez szükséges feldolgozandó anyagot, tehát ingókat vesz továbbeladás czéljából. Minthogy pedig az