Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

154 Kereskedelmi nőknek nem a tényeknek megfelelő módon tett jelentése következtében hozott határozat a jelen volt ta­gok által is sikeresen megtámad­ható, még ha maguk hozzájárultak is a megtámadott határozathoz. C. 1899. január 27. 603. sz. Gr. IX. 1018. Gl. IV. 839. Szövetkezet közgyűlési határozatának megsemmisítése kimondatott, meri a nyereség-et alapszabály ellenéri fel nem osztotta, hanem a jövő évi nyereségszámlára irta. C. 1894. június 26. 642. sz. Gr. IX. 1019. Szövetkezeti közgyűlés határozatának megsemmisítésénél is a K. T. 174. §-ának rendelkezései alkalma­zandók. Állandó gyakorlat. Curia 114/902. sz. Gr. IX. 1019/a. A szövetkezetnek már előbb kizárt tagja a közgyűlési határozat meg­semmisítésére kereseti joggal nem bir. C. 1897. ánr. 21. 989/96. Gr. IX. 1020. Gl. IV. 840. 247. §. Felszámolás alatt levő szövetkeeztnél tagul való belépésnek vagy kivá­lásnak nincs helve. C. 1895. ápr. 3. 405. sz. Gr. IX. 1032. Gl. IV. 856. . A szövetkezetnek részvénytársasággá történt átalakulása csak azokra a tag-okra kötelező, akik ahhoz kife­jezetten hozzájárultak. C. 1904. deczember 14. 701. sz. Gr. IX. 1033. A szövetkezeti tagot a kifejezett hoz­zájárulása nélkül (nem volt az át­alakulási közgyűlésen) alakult rész­vénytársasággal szemben kötele­zettség nem terheli. C. 1904. decz. 14. 877. Gr. IX. 1034. Valamely szövetkezetnek más szövet­kezetbe történt beolvadása esetébea a beolvadt szövetkezet azon tagja, aki az illető közgyűlési határozat­hoz hozzájárult, önálló belépési nyilatkozat nélkül is tagja lett a beolvasztó szövetkezetnek. C. 1905. márczius 8. 292/904. sz. a. Gl. XII. 1874. Az a szövetkezeti tag, aki a maga i jog 247, §, részéről kifejezetten hozzá nem járult ahhoz, hogy az az alapszer­ződés, amelynek alapján és értelmé­ben ő a szövetkezet tag;jává lett, oly módon megváltoztattassék, hogy a szövetkezeti alapon alakult társa­ság részvénytársasággá átalakit­tassék, a szövetkezet többi tagjai által közgyűlésen hozott ily hatá­rozat által akarata ellenére nem kötelezhető arra, hogy az ekként átalakult részvénytársaság részvé­nyese legyem, amiből pedig önként folyik, hogy azt a szövetkezeti ta­gok kifejezett hozzájárulása nélkül alakult ezen részvénytársasággal szemben ' kötelezettség egyáltalán, tehát részvényösszeg befizetésérc vonatkozó kötelezettség sem terheli. C. 1905. február 14. 701. sz. a. Gl. XII. 1875. A szövetkezet üzletkezelésének meg­vizsgálása nemcsak perenkivüli el­járás során, hanem mint bizonyí­ték, egy más irányú peres eljárás folyamán is elrendelhető, de csak ugyanazok kérelmére és ugyanoly feltételek mellett, mint a kik és a mily feltételek mellett azt peren­kivüli uton kérhetnék. Curia 1904 június 16. 1297/1903. sz. Gr. IX. 1021. Gl. IV. 841. A szövetkezeti tag nemcsak a KT. 174. §-án alapuló, hanem más jog­alapu önálló keresetben is érvé­nyesítheti a törvénybe vagy az alapszabályokba ütköző közgyűlési határozatban foglalt rendelkezések hatálytalanságát s érvénytelensé­gét. C. 1894 április 13. 1564/1893. és 72/1894. sz. Gr. IX. 1022. Szövetkezet vezérigazgatója a KT. 43. §-a szerint az üzletvezetéssel meg van bizva, tehát megrendelé­sei a szövetkezetet terhelik. Curia 1893 január 13. 250/1892. sz. Gr. IX. 1023. Gl. IV. 853. A szövetkezet vezérigazgatója a szö­vetkezet igazgatóságának megha­talmazása nélkül a szövetkezet képviseletére és pereinek vitelére nincs jogositva. C. 1891 április 29-én 1465/1890. sz. Gr. IX. 1024. Gl. IV. 852.

Next

/
Thumbnails
Contents