Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

152 Kereskedelmi jog 241—243. §§. ben, amikor a hitel megszavazásánál vétkes cselekmény vagy mulasztás fenn nem forog1, meg nem állapítja, mert a személyi hitelképesség megbirálásánál nemcsak az aláírók vagyoni állása, hanem keresetképességük és személyi megbízhatóságuk képezi a hitelnyújtás tényezőit. Curia 1905. április 18. 137/904. sz. a. Gl. XII. 1867. Választmánynak felállítása nem tilos. Gl. IV. 849. A szövetkezeti ujabb alapszabályoknak a biztosítás feltételeire Aonatkozó terhesebb intézkedései, a korábbi alapszabályoknak kedvezőbb feltételei mellett kötött biztosítási szerződésre visszaható erővel még az esetben sem bírhatnak, ha a biztosított tag a belépés alkalmával magára, nézve az azontuli közgyűlési határozatok alapján módosítandó alapszabályok összes határozmányait kötelezőnek elismerte és hogy a szövetkezetté alakult egyletnél a dijakat az uj alapszabályok hatályba lépte után is fizette, mert az ily nyilatkozatnak nem tulajdonítható az a hatály, hogy ezzel a biztositott abba is beleegyezett volna, hogy a biztosi tási szerződés feltételei a biztosító által visszaható erővel egvoldfiluan terhesebbé tétethessenek. C. 1905. decz. 21. 1709/904. sz. a. Gl. XII. 1869. Az a körülmény, hogy a czégbiróság a korábbi alapszabályok bejegyzése alkalmával nem vett észre azokban előforduló szabálytalanságot, a dolog természeténél fogva nem zárja kijjhogy akkor amikor az alapszabályok módosításának bejegyzése kéretik, a bíróság a korábban nem észlelt szabálytalanságra szintén tekintettel legyen. — Minthogy a szövetkezeti alapszabályok módosítása is a közgyűlés hatáskörébe tartozik, az igazgatóságnak a közgyűlés által csakis valamely lényegtelen szerkezeti változtatás, de nem a törvény által a közgyűlésnek fentartott alapszabálymódositás tárgyában adható a korlátlan felhatalmazás. Bpesti T. 1906. jan. ',). 2700/905. v. sz. a. Gl. XII. 1870. Szövetkezet igazgatósági tagja, ha ezen minősége a czégjegyzétíbe bevezetve nincs is, perbeli meghatalmazás kiállítására fel van jogosítva. C. 1905. okt. 31. 3S1. sz. Gl. XIII. 1236. Igazgatósásnak megbízatása alapszabálymódositással. Gl. IV. 350. 242. §. A szövetkezeteket terhelő bejelentések csak a főtelep szerint illetékes tsz.-nél eszközlendők. A keresk. törv. 242. §-a előírja ugyan a szövetkezet igazgatóságának azt a kötelezettségét, hogv minden évnegyed végén a be- és kilépett tagokat, a felmondott üzletrészek számát a tsz.-nél bejelentse s a betűrendes névjegyzék is az előirt időben bemutatandó, de miután a törv. nem rendelkezik akként, hogy ennek a bejelentésnek annál a tsz.-nél is meg kell történnie, melynek kerületében a szövetkezet fiókteleppel bir, és miután a keresk. törv. 229. §-a értelmében annak a tsz.-nek„ melynek a kerületében a szövetkezet fiókteleppel bír, csak a társasági alapszabályok mutatandók be: nem lehet kétség az iránt, hogy a szóbanforgó bejelentések a fióktelep tsz.-nél nem eszközlendők. Kolozsvári T. 1906. július 31. I. 3372. Gl. XIV. 726. 243. §. A mérleg közzétételének hírlapi uton kell történni akkor is, ha JZ alapszabályok e részen nem intézkednek. Bpesti T. 1905/907. Gl. XIV. 727. A tartalék a tiszta nyereségnek a szövetkezetnél visszatartott része. Czélja e tartaléknak az, hogy bizonyos előre nem látható eshetőségekre a szövetkezetnek egy bizonyos vagyon álljon rendelkezésére. De éppen mert csak bizonyos eshetőségekre tartatik vissza a vagyon, a szövetkezet alapszabályiiag intézkedik abban a tekintetbei; is, hogy ez a tartalék melyik előre meghatározott bizonyos eshetőségre