Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 226., 228. §§. 143 szerűen megalakult az ajánlattevőt a szövetkezet arányában kötelezi s nem szükséges, hogy a megalakult szövetkezet igazgatósága a felet erről külön értesitse. C. 1906. márcz. 28. 262/905. Gl. XIII. 1226. Habár nincs is bizonyítva, hogy a szövetkezet tervezete az aláirás alkalmával az aláirási ivhez csatolva volt, az aláirás a tag belépési nyilatkozatát tartalmazza, ha bebizonyul, hogy az aláirók a tervezet tartalmáról tudomással birtak és az alakuló közgyűlésen résztvettek. C. 1906. jun. 8. 887/905. Gl. XIII. 1227. A szövetkezet tartamának utólagos megváltoztatása. Gl. IV. 793. Tagdiinak behajtása. Gl. IV. 800, 801, 802. 226. §. Tagok névjegyzéke akkor is külön bemutatandó, ha az alapitási tervezetet magában foglaló egyes aláirási ivet a kérvény kapcsán már bemutattattak. B. 1904. október 18-án. 2882. Gr. IX. 967. A bejegyzést eszközlő biróságnak az a tévedése, hogy alperes szövetkezetet a bejegyzés alapjául szolgáló okmányoknak tartalma ellenére mint részvénytársaságot jegyezte be, nem birhat befolyással a vele kötött szerződés törvényességére, mert alperes az általa a bejegyzés kérésekor előterjesztett és nyilvánosságra bocsátott adatok szerint már a szerződés megkötésekor is tényleg szövetkezeti jelleggel és szervezettel birt. C. 1893. május 9. 1779. Gl. IV. 806. 228. §. Be nem jegyzett szövetkezet részére történt vételnél, ha azt egy tag tette is, valamennyi tag felelős. Curia 575/92. Gr. IX. 968. A kereskedelmi törvény 228. §-ának az az intézkedése, hogy a szövetkezet a kereskedelmi czégjegyzékbe történt bevezetés és kihirdetés előtt létezőnek nem tekintetik, csak újonnan alakult szövetkezetekre vonatkozik, de nem alkalmazható olyan esetekre, mint a jelenlegi, amikor a már bejegyezve levő szövetkezet alapszabályait és ezzel együtt czégét is megváltoztatja, amely utóbbi esetekről a kereskedelmi törvénynek a szövetkezetekre is alkalmazandó 181. §-a intézkedik akként, hogy az alapszabályok módositása a kereskedelmi czégjegyzékbe való bevezetés végett a törvényszéknek bejelentendő és a bejelentés megtörténte előtt a módositott alapszabályok joghatálylyal nem birnak. C. 1904. április 6. 1181/903. Gr. IX. 969. Gl. IV. 807. A szövetkezet megalakulása előtt a belépési nyilatkozatot aláirt szövetkezeti tagot az alakuló közgyűlési határozat megtámadására megilleti a kereseti jog. A szövetkezet jogi léteit csak a bejegyzés alapján nyervén el, az előbb hozott határozatok joghatálylyal csak akkor és annyiban birnak, amennyiben a szövetkezet a czégjegyzékbe bevezettetett. C. 1901. nov. 14. 558/901. Gr. IX. 970. Gl. IV. 808. Az akár az 1898:XXIII. t.-cz., akár a kereskedelmi törvény tizenegyedik czimének első fejezete alapján megalakult szövetkezet a czégbejegyzés előtt jogilag létezőnek nem lévén tekinthető, érvényes közgyűlési határozatot nem is hozhat. C. 1903. deczember 3. 84/903. Azonos 573/903. Gr. IX. 971. A szövetkezetnek a czégbejegyzés előtti tényeiért csakis az eljárt tagok felelősek. C. 1903. deczember 18. 985/903. Azonos 1720/93. Gr. IX. 972. Gl. IV. 809. A fogyaszási szövetkezet vidéki árucsarnokainak tagjai az alapszabályok szerint az árucsarnok tartozásaiért személyes ós korlátlan felelősséget vállalván, a K. T. 64. §-ának tekintete alá eső, bár a törvénynek meg nem felelő, szövegű közös czég alatt közkereseti társaságot alkottak s igy az árucsarnok tartozásaiért az eladóval szemben egyetemlegesen felelősek. C. 1900. május 25. 249/900. Gr. IX. 973. Be nem jegyzett szövetkezet kötele-