Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

138 Kereskedelmi jog 223. §. Temetkezési egyletek szövetkezeti alapon csak a K. T. 453. §-ának figyelembevételével alakulhatnak. Nagyváradi T. 1560/906. sz. Gl. XIII. 1221/a. A szövetkezeteknek a kereskedelmi törvény 223. §-ában meghatározott czélja és ügyköre, melyek szerint működése csak a saját tagjaival való ügyködésre terjedhet ki. valamint a kereskedelmi törvény 248. §-a, mely szerint a szövetkezet működését a keresk. törv. 223. §-ában megjelöltektől elütő czélokra ki nem terjesztheti, kizárják azt, hogy a fentemiitett s alapszabályai szerint tagjai hiteligényeinek kielégítésére alakult hitelszövetkezet egy ipar üzésére alakult, tőle idegen kereskedelmi társaságnak tagja lehessen, miért is folyamodó betéti társaság czége oly jogviszonynyal, hogy annak egyik tagja a fentebb emiitett szövetkezet, be nem jegyezhető. Bpesti T. 1905. decz. 6. 63.005/905. sz. Gl. XIII. 1222. A szövetkezetnek az az eljárása, hogy tagjainak az egyes évtársulat fennállásának ideje alatt bekövetkezet halála esetére saját maga, mint kedvezményezett javára csökkenő biztositási összegekre szóló életbiztosítási szerződéseket köt, biztositási ügylet megkötésének nem tekinthető. Bpesti T. 1905. október 18. 2044/905. Gl. XII. 1848. A szövetkezeti tag elhalta esetén, annak hátramaradottjai részére biztositott halálozási segélyre az elhunyt özvegye, mint kedvezményezett nem tarthat igényt, ha a szövetkezet alapszabályai ugy intézkednek, hogy a segélyből kizáratik oly nő, ki férjétől különváltan él. C. 1903. decz. 11. 8846. sz. Gl. XII. 1849. Valamely szövetkezet működése csak a saját tagjaival való ügyködésre terjedhet ki, amiért is ki van zárva, hogy egy ipar üzésére alakült, tőle idegen kereskedelmi társaságnak tagja lehessen. B. 1905. deczember 6. 63.005/905. Gl. XII. 1850. Az 1898:XXIII. t.-cz. rendelkezései nem nyújtanak alapot arra, hogy az ezen törvény alapján megalakult országos hitelszövetkezet tagjai sorába lépett szövetkezet azzal egy személynek tekintessék. C. 1905. november 8. 1198. sz. Gl. XII. 1851. A kiházasitási önsegélyző szövetkezet oly biztositó intézet, mely a K. T. 462. §-a szerint 200.000 kor. biztosítékot tartozik adni. Curia 1905. június 20. 741/905. sz. Gl. XII. 1852. Szövetkezet csak tagjai előmozdítására alakulhat. Gl. IV. 770. A K. T. 223. §-ának azt a rendelkezését, mely szerint a szövetkezet czélját tagjai hitelének, keresetének és gazdálkodásának előmozdítása képezi, nem lehet akként értelmezni, hogy a szövetkezet ezen czéljának elérése végett idegen érdekekben egyáltalán, tehát még abban az esetben sem járhatna el, ha a főczél, t. i. saját tagjai gazdálkodásának előmozdítása hatósági intézkedésnél fogva, anélkül el nem érhető, mert az ilyen értelmezés a szövetkezetet a törvény által megengedett czéljp-i megvalósításától zárná el. B. T. 1897. decz. 9. 2710. sz. Gl. IV. 771. A szövetkezet czégébe fel nem vehető oly jelző, mely a gazdasági czél tekintetében tévedést okozhat. Gl. IV. 772. Kölcsönös biztositás czéljából alakult szövetkezet nem foglalkozhatik viszonbiztositással,, mint önálló üzletággal. B. T. 4115/78. sz. Gl. IV. 776. Kölcsönös biztositó társaságnak jogviszonya a tagjaihoz. Gl. IV. 780. A részvénytársaság kebelében, annak alapszabályai értelmében alakult hitelegylet szövetkezetnek nem tekinthető és tagjaira a szövetkezetekre vonatkozó jogszabályok nem alkalmazhatók. A hitelegyleti szabályzat alapján a hitelegylet tagjaira kirótt utánfizetési hányadok