Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)
136 Kereskedelmi jog 218—220. §§. A kereskedelmi törvény 218. és köv. szakaszaiban foglalt rendelkezések büntetőjogi természettél birván, kétségtelen, hogy az általános büntetőjognak az elévülésre vonatkozó rendelkezései joghasonszerüségnél fogva az emiitett §-okon alapuló határozatoknál is alkalmazandók s ezen cselekmények és mulasztások az elévülés szempontjából a vétségekkel egy tekintet alá esnek. Ezen elévülés szünetel azon idő alatt, amig a büntetőbírósági eljárás az iránt folyik, hogy vájjon a kereskedelmi törv. 218. §-ában felsorolt cselekmény vagy mulasztás nem esik-e a B. T. K. súlya alá. Bpesti T. 1904. nov. 2. 3018/V. sz. Gr. IX. 923. A K. T. 218. és következő szakaszaiban szabályozott rendelkezések büntetőjogi természettel birván, kétséget nem szenved, hogy a büntetőjognak elévülési rendelkezései joghasonszerüségnél fogva az emiitett §§-okon alapuló határozatoknál is figyelembe és alkalmazásba veendők. C. 1904. máj. 17. 607. v. sz. Gr. IX. 924. A törvényszék abban az esetben, ha a kereskedelmi törvény 218., 219. és 221. §-ai alá eső cselekmény vagy mulasztás bármi uton hivatalos tudomására jut, ezek tekintetében hivatalból lévén köteles eljárni, az a körülmény, hogy ilyen cselek vény és mulasztások miatt a megtorló eljárás egyes szövetkezeti tagok feljelentése következtében tétetett folyamatba, a feljelentők részére az e tárgyban hozott határozat tekintetében felebbviteli jogosultságot meg nem állapit. A kereskedelmi eljárás 44. §-a szerint a perenkivüli eljárás költségeit rendszerint azon fél tartozik viselni, aki arra okot szolgáltatott. Ezen költségekhez panaszosként fellépő fél ügyvédi költségei is hozzá számitandók. Bpesti T. 1905. január 25. 3166/904. sz. Gl. XII. 1844. Az a körülmény, hogy a részvénytársaság igazgatósági tagjai a csőd kérésének elmulasztása miatt a K. T. 218. §-a értelmében birsággal sújtatnak, nem zárja ki, hogy azok, akik e törvényellenes mulasztás által kárt szenvedtek, az igazgatóság tagjait a 189. §. alapján magánjogi uton felelősségre vonhassák. C. 1895. november 17. 777/904. sz. Gl. XII. 1845. Részvénytársaság igazgatósága ellen büntetendő cselekmények miatti perenkivüli eljárásra, amikor a czég az egyik törvényszéknél már töröltetett, a másik törvényszéknél még bejegyezve nincs, az a bitóság illetékes, melynél a panaszolt cselekmény elkövetése idején a részvénytársaság bejegyezve volt. A C. által elvi jelentőségűnek nvilv. 17. számú határozata. Gl. XIII. 1220. 219. §. A részvénytársaság vagy szövetkezet felügyelő-bizottsági tagja ellen ;i K. T. 219. §-a szerint büntetésnek csak ugy van helye, ha ő tudva approbálta a hamis adatokra alapitott mérleget. A panaszosokat ebben az eljárásban nem illeti meg jogorvoslati jog. C. 1905. szept. 6. 544. sz. Gl. XII. 1846. A BTK. 106. §-ában foglalt rendelkezés joghasonlatosságnál fogva a K. T. 218., 219., 221. §-aiban felsorolt cselekmények és mulasztások tekintetében az eljárás megindítása az elkövetés napjától számitott három év elteltével elévül. C. 1904. nov. 2. 3018. Gl. XI. 1232. 220. §. A részvénytársaságok és szövetkezetek igazgatóságai, felügyelő-bizottsági tagjai stb. ellen a keresk. törv. 220. és következő szakaszai alapján kirótt pénzbírságok behajthatatlanság esetén szabadságvesztés-büntetésre átváltoztatandók. C. 1905. máj. 5. 282/905. sz, Gl. XII. 1847,