Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 190., 193. §§. 129 •zott, hogy a részvénytársaság szolgálatában álló hivatalnokok által fizetésük iránt inditott keresetre nézve az iparhatóságai előleges eljárásnak helye nincs. C. 1900. okt. 9. 637/900. sz. a. Gr. IX. 883. Gl. IV. 720. A társaság ügyvezető igazgatójának a K. T. 193. és 43. §-ai értelmében mint kereskedelmi* meghatalmazottnak jogköre minden különös meghatalmazás nélkül a társasági ügyek vitele tekintetében csak azon ügyletekre terjed ki, amelyek a társaság rendes naponkénti ügyvitelével jártak és csak azon jogcselekményekre, melyeket az ilyen, a mindennapos ügyvitellel rendszerint járó üevletek szükségessé tettek. C. 1899. rug. 30. 554. sz. Gr. IX. 884. GL IV. 712. Alperes részvénytársaság alapszabályai 33. §-ának rendelkezése szerint mindennemű szállitási szerződések felett határozni az igazgatóság lévén jogositva, ebből következik, hogy G. L. vezérigazgató egymaga az A) alatti szállitási szerződésnek a társaságot is kötelező megkötésére joggal nem birt. C. 1890. június 22. 1080/89. Gr. IX. 885. Gl. IV. 713. A részvénytársaság vezérigazgatója ezen állásánál fogva felhatalmazottnak nem tekintendő arra, hogy hivatalnokokat felfogadhasson, elbocsáthasson és a hivatalnokok fizetését és végkielégítését az igazgatóság hozzájárulása, nélkül végérvényesen megállapíthassa. C. 1902. május 1. 176. Gr. IX. 886. Gl. IV. 714. A részvénytársasági nyugdijalapra vonatkozó intézkedések csupán szerződési kikötések jogi természetével birnak, miből folyólag a rendes biróságok hatásköréhez tartozik megbírálni,, hogy a nyugdij elvesztésének valamely esete beállott-e. C. 1898. iunius 22. 228/97. Azonos 950/96. I. G. 487/98. sz. a. Gr. IX. 888. Gl. IV. 722., 723. és 724. Fabinyi IV. 788. Az ügyletek megkötésére jogosultTatics-Sándor: Döntvények II. sággal biró igazgató külön meghatalmazás nélkül kikötheti a tőzsdei illetékességét. C. 1893. január 2. 803. Gr. IX. 887. Gl. IV. 716. 193. §. A kereskedelmi törvény 37. és köv. szakaszainak a czégvezetőkre vonatkozó rendelkezései a részvénytársaságokra is vonatkoznak. Czégvezető alkalmazása sem a részvénytársaság jogi természetével, sem pedig annak szervezetével nem ellenkezik, mivel a részvénytársaság vagyonjogi ügvleteire nézve az egyénnel, mint jogalanynyal e<ry tekintet alá esik és ha ügyvitelét a törvény világos szavai szerint (193. §.) meghatalmazottakra bizhatja, ugy czégvezetőt is választhat. Bpesti T. 1905. május 9. 1429. „ sz. a. Gl. XII. 1838. Érvényesen előirható, hoery a társaság czégét egy igazgatósági tag s egy czégvezető együttesen jegyezheti. B. T. 1891. jun. 30. 3080. sz. Gl. IV. 711. Tőzsdebirói hatáskör kikötése ügyvezető igazgató által. Gl. IV. 715. Tőzsdebirói hatáskör megállapítása az. ügyvezető igazgató eljárásának jóváhagyása alapján. Gl. IV. 717. A képviseleti jogosultság elleni kifogás figyelembe nem vehető, ha valamely biztosító intézet főügynöke az igazgatóságtól a társaság perbéli képviseletére meghatalmazást mutat fel. Smsz. 3209/79. Gl. IV. 718. A részvénytársaság kereskedelmi meghatalmazottai. Gl. IV. 719. A részvénytársasági alkalmazott felfüggesztése. Gl. IV. 721. Jogtalan elbocsátás esetén a részvénytársaság perlendő s nem a nyugdíjalap. Gl. IV. 725. Abból, hogy a részvénytársaság több igazgatója közül az egyik a társasághoz intézett valamely levélről nem tud, illetve abból, hogy a levél átvételével megbízott társasági hivatalnok azt az igazgatóságnak be nem mutatja., nem következik, hogy a levél a társasághoz nem 9