Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)
Kereskedelmi jog 176. §. Az üzleti nyereségben való rószeltetése is fizetés gyanánt jelentkezik, vonatkozó kérdések az 1884:XVII. t.-cz. 176. §. értelmében, a hivatkozott törvényezikk 141. §. rendelkezéséhez képest alakitott ipari hatóság: által döntendők el. C. 1897. r okt, 14. I. H. 32. sz. Gl. IV. 361. Épitési pallér. Feln^ keresetét nem szolgálati viszonyból, hanem külön megállapodás és megbízásokból származtatja, ennek a vitás kérdésnek elbirálása pedig az iparhatóság elbirálása alá nem tartozik. B. T. 1901. január 9. 1900. évi 147.598. sz. Gl. IV. 362. Felp. közte, mint munkaadó és alperesek, mint munkások között létrejött szerződésből kifolyólag az elvállalt kötelezettség nem teljesítése esetére kötbér czimén kikötött kár megtérítését s e szerint a munkaviszony megszűnéséből keletkezett kártérítést követel, ennélfogva jelen esetben a polgári pert az iparhatóság eljárása kell, hogy megelőzze. B. T. 1895. II. H. l.sz. Gl. IV. 363. Nem tartozik az iparhatóság elé meg nem kezdett szolgálati viszony esetén felmerülő kártérítési igény. Gl. IV. 364. Az 1848.-XVII. t.-cz. 181. §-a szerint iparügyekben hozott első- és másodfokú határozatok ellen a felfolyamodás nincs ugyan korlátozva, de a 176. §-ban emiitett esetekben a felfolyamodásnak nincs halasztó hatálya. B. T. 1900. január 26. I. G. 232/99. sz. Gl. IV. 365. Az iparhatósághoz fordult fél az ipartörvény 176. §-a rendelkezésének eleget tett és nem szorítható arra, hogy még illetékes ipartestületének békéltető bizottsága előtt is kisérelje meg újból igényének érvényesítését, annál kevésbbé, mert a magasabb hatáskörrel biró iparhatóság a békéltető bizottság hatáskörét amúgy is magában foglalja. B. K és V. tsz. "1902. jan. 25. E. 408/901. sz. Gl. IV. 366. Az 1884. évi XVII. t.-cz. értelmében az iparhatóság által hozott határozatok végrehajtása polsrári biróság hatósága alá nem tartozik: szabálytalanul járt el az elsőbiróság akkor, midőn a felp. által 645/86. sz. a. beadott s az 1881. évi LX. t.-cz. 42. §-a értelmébeni intézkedést igénybe venni szándékolt kérvénye felett határozott s az általa befizetett 100 frtot birói letétbe elfogadta. B. V. 1886. febr. 17. 4310. sz. Gl. IV. 367. Mikor inditandó meg a per a biróság előtt? Gl. IV. 368. és 369. Az 1884-.XVII. t.-cz. 88—110. §§. a kereskedő és segédei közötti jogviszonyt is szabályozzák s e S-okban, amennyiben azokban a kereskedősegédekre nézve külön vagy eltérő intézkedés nem tétetik, az iparos és segéd elnevezésekben a kereskedő és kereskedői segéd' is benfoglaltatik. O. 1886. jun. 28. 595. Gl. IV. 370. Az 1884:XVII. t.-czikknek fentebb idézett jogelenyésztő rendelkezése az elévüléssel egy tekintet alá nem esik s igy annak megszorító rendelkezése a peres fél kifogására tekintet nélkül hivatalból is alkalmazandó. C. 1891. április 9. 6484/90. Gl. IV. 371. Kik kötelesek igényeiket az iparhatóság előtt érvényesiteni? Főpinczér. Alp. (korcsmáros) foglalkozásánál fogva iparos lévén, a közte mint iparos és felp. (főpinczér) mint segédmunkás között netán létrejött jogviszony, az 1884:XVII. t.-cz. 176. §. értelmében, első sorban az iparhatóság elbirálása alá tartozik. C. 1891. április 2. 6446/90. sz. Gl. IV. 350. Nincs törvényszerű akadálya annak, hogy az elbocsátott segéd a biróság előtt összegileg nagyobb igényt érvényesítsen, mint amennyit az iparhatóság előtt érvényesiteni kivánt. O. 1897. nov. 18. 1213. Gl. IV. 372. Visszautasitható-e a kereset a biróság által, ha az iparhatóság nem határozott az ügy érdemében? Az iparhatósági határozattal meg nem