Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

114 Kereskedelmi jog 175—176. §§. megsemmisítendő. C. 1905. jan. 10. 122/904. Gl. XH. 1808. A mérleg megállapítása a K. T. 179. §-a 2. pontja értelmében a köz­gyűlés feladata lévén, a mérleg megállapítására vonatkozó közgyű­lési határozat megsemmisítésére elég ok az, ha a mérleg valótlanul állapíttatott meg és pedig akkor is, ha a közgyűlés a való adatok isme­rete nélkül és az igazgatóság hi­bája folytán állapította, meg hely­telenül a mérleget. C. 1905. febr. 10. 1260/904. Gl. XH. 1809. A K. T. 174. §-a értelmében a meg­semmisítési kérelem csak a köz­gyűlési határozatokra, de nem je­lentésekre és zárszámadásokra vo­natkozhatik. C. 1905. február 10. 1260'904. sz. a. Gl. XH. 1S10. Közgyűlési határozat megsemmisí­tendő ugyan az elsőbbségi rész­vényre eső és alapszabályilag bizto­sított kamat ki nem adása okából, de annak kiadásában a társaság a megtámadási perben nem marasz­talható. C. 1905. nov. 29. 1675/904. Gl, XII. 1811. 175. §. Habár valamely részvénytársaság ügykezelésének és vagyonállapotá­nak szakértők általi megvizsgá­lása peres uton is kérelmezhető, en­nek azonban ez uton is csak a ke­reskedelmi törvény 175. §-ában kö­vetelt előfeltételek fenforgása ese­tében van helye. C. 1904. június 8. 370/904. sz., azonos 15/903. sz. a. Gr. IX. S10. A részvényesek a társaság igazgató­sága ellen nem léphetnek fel szám­adás előterjesztése iránt, mert a törvény jogot ad nekik, hogy a tár­saság ügykezeléséről maguknak mesrervözödést szerezzenek. Bpesti T. 351/84. sz. a. Gr. IX. 811. Gl. IV. 659. A 175. §. alapján megindított peren­kivüli eljárás költségének viselése. C. 1SS9. márcz, 20. 208. Gr. IX. 812. Gl. IV. 660. A részvényest nem illeti meg az a jog, hogy kérelmi uton a részvény­társaságot a természetüknél fogva nyilvánosságra nem szánt adatok­nak közlésére kötelezhesse, aminél­fogva nem kérheti, hogy a rész­vénytársaság részvénytulajdonosai­nak hiteles névjegyz_ékét a részvé­nyes költségére készíttesse el és hogy engedje meg. hogy a részvény­társaság adósainak névsorát fel­9 ügyelet mellett kijegyezhesse. C. 1905. június 27. 864/905 Gl. XII. 1S12. 176. §. Igaz ugyan, hogy a közgyűlés elnöke a tanácskozás- és a határozathoza­talhoz megkívántató rend és nyu­galom érdeke szempontjából jogo­sítva van a közgyűlésen megjelent minden egyes oly részvényestől, aki a tanácskozás és határozathoza­talhoz szükséges rendet és nyugal­mat, a közgyűlés komolyságához nem illő viselkedésével és maga­tartásával veszélyezteti, a szólás­jogot arra a tárgyra nézve elvonni, amely tárgy felett való tanácsko­zás és határozathozatal alkalmával az illető részvényes a megkívántató rendet és nyugalmat az előrebocsá­tott figyelmeztetés daczára is ren­det nem ismerő magatartásával veszélyezteti; de az elnöknek emii­tett discretionális jogából nem kö­vetkezik az, hogy ö a rendet és nyu­galmat bizonyos tárgynál való rend­ellenes felszólalása által veszélyez­tető részvényestől a szólásjogot a közgyűlés egész tartamára megvon­hassa. C. 1904. június 1. 294/903., 784/903., 794/903. sz. a. Gr. IX. 813. Gl. IV. 661. A közgyűlésnek összes határozatai semmisek, ha az a közgyűlést ösz­szehivó elnök által jogellenesen be­rekesztetvén, másnak az elnöklete alatt, más helyiségben folytatólag megtartatott. C. 1901. május 15. 568/901. sz. a. Gr. IX. S14. Gl. IV. 669. A kereskedelmi törvény nem tiltja, a társulati alapszabályok 21. §-a pedig kifejezetten megengedik, hogy a közgyűlésen való elnöklés-

Next

/
Thumbnails
Contents