Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

BTK. 263—266. §§. 77 tétlenségre tarthatna számot. Jogt. btő. II. 227. Valódiság bizonyítása közhivatalnok ellen. Gl. VIII. 1150—1152. Valódiság bizonyítása közérdekből. Gl. VIII. 1153—1158. Valódiság bizonyítása jogoa magánérdekből. Gl. VIII. 1159—1161. Azt a kérdést, vájjon való-e vagy valótlan az állított ténykörülmény, mint ténykérdést az alsóbiróság dönti el. C. 8602/903. Gr. VI. 806. Valódiság általános kifejezésekkel szemben is bizonyítható. Curia 8901/904. Gr. VI. 807. 264. §. Exceptio veritatisnak nincs helye, ha a bűnvádi eljárás jogerős határozattal meg lett szüntetve. C. 6980/1893. Gr. VI. 808. Gl. VIII. 1164. A BTK. 260. §-a alapján emelt vád esetén a 264. pont nem áll útjában annak, hogy a bíróság a vád valótlanságának kérdését meg ne bírálja. Gr. VI. 809. Büntetendő cselekmény állítása esetén a fegyelmi bíróság megszüntető határozata nem zárja ki a valódiság bizonyítását. Curia 505/1889. Gr. VI. 810. Gl. VIII. 1165. A valódiság bizonyításának kizárása. Gl. VIII. 1162—1172. Rágalmazás vádja esetén, ha a sértettről állított tény büntetendő cselekmény tartalmú, a sértett ellen az állított tényre nézve előzőleg lefolytatott és megszüntetéssel végződött fegyelmi eljárás a valódiság bizonyitását ki nem zárja; ilyenkor a BTK. 264. §. 3. pontjában emiitett hatálylyal csak jogerős birói határozat bír. Jogt. btő II. 203. Midőn a valódiság bizonyítása ki van zárva, a tettes jóhiszeműsége se zárja ki a rágalmazásban való bűnösséget. C. 3272/905. Gl. XI. 237. A fegyelmi ítélet is a 264. §. 3. p. alá tartozik. C. 7821/905. Gl. XI 238. A fegyelmi bíróság által hozott felmentő ítélet csak akkor zárja ki a valódiság bizonyitását, ha az annak tárgyául szolgált tények bűntett vagy vétség ismérveit magukban nem foglalják. Curia 7821/905. Gl. XIII. 155. A női becsület megtámadásával szemben csak akkor van kizárva a valódiság bizonyítása, ha az állítás büntetendő cselekmény tényálladékát magában nem foglalja. C. 7831/905. Gl. XIII. 150. 266. §. A periratban nem ügyfél ellen használt becsületsértő kifejezések nem esnek a 266. §. alá. Curia 8346/905. Gl. XIII. 157. Az egyik ügyfél képviselője által annak védelme érdekében a másik ügyfél ellen használt rágalmazó állitások büntetlenek. Curia 1831/906. Gl. XIV. 106. I Ha a meggyalázó tényállítás nem a folyamatban levő bűnügyre, hanem más ügyre vonatkozik: eljárást kizáró ok nem forog fönn. C. 5399/906. Gl. XIV. 107. Közigazgatási hatósághoz tisztújító választás ellen beadott felebbezésben használt rágalmazó állitások mérlegelése. C. 2419/906. Gl. XIV. 108. Az ügyvéd által saját ügyében a bíróság ellen használt sértő kifejezések nem fegyelmi, hanem bűnvádi uton torlandók meg. Curia 2178/906. Gl. XIV. 109. A községi képviselőtestület gyűlésén valamely tagja által tett rágalmazó kijelentés nem esik a 266. §. mentessége alá. Curia 10.755/906. Gl. XIV. 110. Tényvázlatot felvevő pénzügyőr a kihágási ügyben nem ügyfél. C. 2587/907. Gl. XIV. 111. Sommás perben a tárgyalás befejezettnek csak a jkv. aláírásával mondható. Kassai T. 730/907 Gl. XIV. 112. A 266. §. alapján büntetlenség ex primo decreto nem mondható ki C. 1651/91. Gr. VI. 811.