Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

BTK. 168—172. §§. 45 VIII. 699. C. 1492/89. Gl. VIII. 700. Fegyveresen elkövetett hatóság1 elleni erőszak. C. 11973/98. Gl. VIII. 703. Jelenlét a csoportban is a tettességet megállapítja. C. 2773/84. Gr. VI. 416. Gl. VIII. 698. Három ember nem csoport. Curia 6946/94. Gr. VI. 417. Csoport által elkövetett hatóság elleni erőszak a büntetendő fölhivást (171. §.) absorbeálja. C. 3352/905. Gl. XII. 206. Többek által elkövetett h. e. e. (165. §.) tényálladékához az e célból történt csoportosulás nem szükséges. Egyhuzamban elk. h. e. e. és magánosok elleni erőszak. (176. §.) anyagi halmazat. C. 8666/905. Gl. XIII. 99. Forgópisztolylya'l való fenyegetés a vasúti pályaőrnek minősitett h. e. erőszak. C. 8756/905. Gl. XIII. 100. A tiltott zászló elkobzását eszközlő rendőri közegek megakadályozása többek által a 168. §. alá esik. C. 283/906. Gl. XIV. 62. Nem erőszak kifejtése céljából elhozott fegyver viselése is a 168. §. alá esik. C. 4022/98. Gr. VI. 418. Véletlenül a vádlottnál volt fegyver viselése nem esik a 168. §. alá. C. 4464/89. Gr. VI. 419. Gl. VIII. 702. Vasvilla fegyver. C. 2794/85. Gr. 420. Gl. VIII. 701. Több személy által elkövetett hatóság elleni erőszak büntette (BTK. 168. §. 1. bekezdés 2. tétel) forog fenn, mikor a hatósági közeg megfenyegetése ugyan négyszemközt történt, de e fenyegetésben az ismeretlenül maradt társak nagy tömegében rejlő veszély jutott kifejezésre. (Jogt. btö. II. 204.). 169. §. Vétséggé correctionalizált hatóság elleni erőszak esetén mellékbüntetés egyáltalán nem szabható ki; nem szabad tehát a mellőzésnél a BTK. 54. §-ára hivatkozni. C. 2576/901. Gr. VI. 421. I Hatóság elleni erőszak mellékbüntetése. C. 4490. 170. §. Csoport keletkezése. A csoport egyes tagjai akkor is büntetendők, ha valamennyi tag kiléte nem is derittetett ki. C. 5668/907. Gl. XIV. 63. 171. §. Gyülekezet fogalma. O. 2422/84. Gl. VIII. 705. C. 5939/890. Gl. VHI. 706. Felhivás a törvény és hatóság intézkedése ellen. C.' 5071/98. Gl. VIII. 711. Egyes személyek (előtt tett nyilatkozatok nem esnek a 171. §. alá. C. 4167/82. Gr. VI. 422. Nyilvános pártgyülés: gyülekezet. C. 2944/85. Gr. VI. 423. Néhány fürdővendégnek valamely mulatóhelyen alkalmi találkozása a gyülekezet még legtágabb fogalmának sem felel meg. C. 1956/85. Gr. VI. 424. „Gyülekezethet nem képez korcsmai csekélyszámu ivótársaság. Curia 2769/84. Gr. VI. 425. Gyülekezet fogalma. C. 1183/88. Gr. VI. 426. Gl. VIII. 708. Zárt társaskörben csak a tagok előtt tartott felolvasás: nyilvánosan, gyülekezeten tartottnak mondatott. C. 2151/97. Gr. VI. 427. Gl. VIII. 707. Izgatás lényege nem valótlan tények előadásában, hanem bár való tények célzatos összieállitásában áll. C. 3874/903. Gr. VI. 428. Gyülekezet fogalma. C. 8840/905. Gl. XII. 207. 172. §. Az izgatás fogalmához az egyenes felhivás nem kivántatik. Az izgatás a vallás elleni kihágást (Ktk. 51. §.) absorbeálja. C. 3495/905. Gl. XII. 208. Izgatás osztály ellen. C. 724/905. Gl. XII. 209. C. 2738/905. Gl. XH. 209/a. C. 8840/905. Gl. XII. 209/b.