Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

BTK. 72—73. §§. 13 Társtettességet megállapító cselekmények : 1. erőszakos bűntetteknél. C. 6134/87. Gl. VIII. 225. 2. nemi erőszaknál. C 4931/84. Gl. VIII. 226. 3. gyilkosságnál. Gl. VIII. 227— 230. 4. testi sértésnél. Gl. VIII. 231— 234. 5. nörablásnál. C 16/84. Gl. VIII. 235. 6. lopásnál. C. 6272/89. Gl. VIII. 236. C. 6647/82. Gl. VIII. 237. C. 8069/88. Gl. VIII. 238. 7. rablásnál. C. 9882/83. Gl. VIII. 239. C. 8711/85. Gl. VIII. 240. C. 1361/84. Gl. VIII. 241. 8. zsarolásnál. C. 10.638/82. Gl. VIII. 242. 9. okirathamisitásnál. C. 2827/87. Gl. VIII. 243. 10. gyujtogatásnál. C. 745/89. Gl. VIII. 244. Az a tényállás, hogy vádlottak közös és együttes elhatározással egyszerre bántalmazták sértettet, magában foglalja a társtettességet, habár a sértetten a bántalmazás által csak egy testi sértés okoztatott. A jogos védelem a vádlott javára meg nem állapitható, ha a vádlottak csak azután támadtak rá közösen és együttesen a sértettre és verték azt le, mikor már az le volt fegyverezve. Jogt. btő II. 104. Nem segéd (BTK. 69. §. 2. pontja), hanem társtettes (BTK. 70. '§.) az, ki az ajtó zárját szándékosan felnyitotta s ezáltal a vádbeli cselekmény egyik lényeges tényálladéki elemét megvalósitotta: hogy az üzletbe be nem hatolt s a tárgyak elvételében részt nem vett: ez által tettestársi minősége meg nem szűnt. Jogt. btő II. 219. Nem bűnsegéd, de tettes az, aki az ajtó zárját felnyitotta, bár a helyiségbe be nem hatolt s a tárgyak elvételében részt nem vett Jogt. btő II. 261. Uj megvesztegetésnél. C. 5426/1892. Gl. VIIL 245. Társtettesi cselekedet mulasztás által. C. 6798/1888. Gl. VIIL 246. A tettesség a felbujtási és bünsegélyt absorbeálja. C. 2184/1888. Gl. VIIL 247. 72. §. Bűnsegéd büntetése, midőn a súlyosító körülmények tulnyomóak. C. 4623/903. Gl. XI. 89. A bűnsegéd büntetése saját tettesi minőségéhez viszonyítva szabandó ki. C. 2317/1890. Gl. VIIL 249. C. 6596/1885. Gl. VIIL 250. C. 8682/902. Gl. VIIL 251. Segéd a konkrét esetben súlyosabban büntettetett, mint a tettes. C. 1805/1880. Állandó gyakorlatGr. VI. 100Ó Gl. VIIL 248. 73. §. Ha a súlyos testi sértés és személyes szabadság korlátozásában tettestársak közül az egyik a sértetteit megölte, az ölés csak ennek a terhére esik. C. 5492/1887. Gr. VI. 101. A részesek csak akkor menekülnek az egyikük által a meghatározotton tul elkövetett bűntett felelősség alól, ha bebizonyították, hogy ők ezt az eredményt nem akarták. C. 1882. évi 14.944/1883. Gr. VI. 102. Részesek, kik a súlyosabb cselekmény elkövetése előtt eltávoztak, ezért nem felelősek. C. 1145/1888. Gr. VI. 103. Halált okozott testi sértésnél az excessus mandati ki van zárva. C. 10.405/903. Gl. XI. 90. Házastárs szándékos megölésénél a házastársi viszony csak a házastársra kiható személyes körülmény. C. 809/904. Gl. XI. 91. Excessus mandati. C. 11.602/1883. Gl. VIIL 252. C. 1469/1897. Gl. VIIL 253. C. 2003/1898. Gl. VIIL 254.