Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

150 BTK. 412—414. §§. Hamis bélyeg készitése a 412. §. alá esik. C. 3485/82. Gr. VI. 1763. Valódi bélyegek ismételt használata nem esik a 412. §. alá. C. 460/86. Gr. VI. 1764. Használt levélbélyegeknek postatakarékpénztári betétre való felhasználása is a 412. §. alá esik. Curia 6541/91. Gr. VI. 1765. Hamis hivatali pecsét készíttetése nem esik a 412. §. alá. C. 2486/87. Gr. VI. 1766. 413. §. Az 1890 : II. t.-cz. intézkedései a védjegyhamisitásra nézve enyhébbek, mint a B. T. K. 413. szakasza. C. 5982/90. Gr. VI. 1767. A védjegyek oltalmáról szóló 1890 :II. t.-cz. 23. §-ában megállapított pénzbüntetések, a B. T. K. 53. §-a rendelkezéséhez képest, behajthatlanság esetére szabadságvesztésbüntetésre átváltoztatandók. (71. sz. curiai döntvény.) Gr. VI. 1768. A bűnvádi eljárás megszüntetendő az elárusitó ellen is, ha a készítő ellen a vád visszavonatott. C. 11.722/96. Gr. VI. 1769. Aki valamely gyárosnak védjegyét ezen gyárnak más készítményére alkalmazza, a 413. §. alapján büntettetett. C. 3264/87. Gr. VI. 1770. Alii a gyárosnak csak nevét használja, de az áru megjelölésére szolgáló egyéb külsőségekkel nem utánozza,, nem büntetendő. Curia 8980/87. Gr. VI. 1771. Utánzott védjegy használata büntettetett, habár a védjegyen magán ki van tüntetve, hoffy az áru utánoztatott. C. 7643/94. Gr. VI. 1772. Jelentéktelen eltérés a védjegytől nem szünteti meg a bűnösséget. Curia 8246/84. Gr. VI. 1773. Aki az árut. mint egy bizonyos gvár termékét árulja, de a gyár védjegyét nem használja, nem büntettetett. C. 9155/94. Gr. VI. 1774. Védjegygyei ellátott gyógyszertartály gyógyszerek előállítására és eladására jogosított más egyén által is készíthető. C. 767/96. Gr. VI. 1775. Védjegyhamisitás esetén az ítélet külföldi lapban is közölhető. Curia 8701/99. Gr. VI. 1776. A bűnösség a B. T. K. 414. vagy 416. §-ainak csak azon pontja alapján állapitható meg, melyiknek tényálladéka vád tárgyává tétetett. Egyik pont alapján emelt vád nem jogosítja fel a bíróságot, hogy hivatalból más pontnak tényálladékát megállapítsa. C. 6616/90. Gr. VI. 1777. Vagyonbukás a 414. és 416. §-ainak tényálladéka mellett is csak akkor büntethető, ha a csődnyitás pillanatában vádlott passzívái az aktívákat felülmúlták. C. 2931/902. Gr. VI. 1778. Kiegyezés, de nem teljes fizetés, a hitelezőkkel sem mentő, sem a kárösszeg meghatározására befolyással nem biró körülmény. Curia 2865/97. Gr. VI. 1779. A csődhitelezők érdekeinek képviselője a tömeggondnok a bűnvádi eljárásban is. C. 10.857/902. Gr. VI. 1780. Bukott czég azon tagja, ki az üzletvezetésben nem vett részt, nem felelős. C. 8848/87. Gr. VI. 1781. Tettes csak az lehet, aki az üzlet tulajdonosa volt és aki ellen a csőd megnyittatott. Aki másnak nevén álló üzletet bár teljhatalmulag vezeti, csak segéd. C. 9148/900. Gr. VI. 1782. Csalárd és vétkes bukás tényálladékának fenforgása esetén vádlott csak a csalárd bukásban mondható ki bűnösnek. C. 7409/96. Gr. VI. 1783. 414. §. Károsodási szándék külön nem bizonyítandó, hanem az a tények alapján következtethető. C. 4547/91. Gr. VI. 1784. Segéd a hitelező, aki árukat vesz át, a többi hitelező károsodása mellett. C. 7983/89. Gr. VI. 1785. Ingatlannak be nem jelentése a leltárba a 414. §. alá esik. Curia 10.403/95. Gr. VI. 1786. Követelés eltitkolása be van fejezve, ha be nem jelentetett és az adós