Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

BTK. 370. f. 370. §. A lopott pénz elrejtésénél való jelenlétei nem orgazdaság. C. 8239/903. Gl. XI. 378. Házastársak együttélése nem bizonyítéka az egyikük által talált pénzben való részesedésnek. Curia 5515/905. Gl. XII. 218. Az ellopott dolognak kézizálogba vétele által is elkövethető az orgazdaság. C. 5883/907. Gl. XIV. 186. 1. Orgazdaság tárgya. C. 4655/90. Gl. VIII. 2163—2167. 2. Orgazdaság tudatossága. Curia 9607/91. Gl. VIII. 2168. 3. Orgazdaság elkövetési cselekedete. C. 3004/88. Gl. VIII. 2169—2174. Házastárs részesedése. C. 5207/87. Gl. VIII. 2175—2177. Vagyoni czélzat. C. 6932/83. Gl. VIII. 2178—2181. Orgazdaság és részesség közti különbség. C. 8357/90. Gl. VIII. 2183. Orgazdaság utján megszerzett dolog visszaadása. C. 6129/97. Gl. VIII. 2184. Orgazdaság vétségének büntetése. C. 3191/902. Gl. VIII. 2185. Befejezett orgazdaság forog fenn, ha a vádlott a tárgyra alkudott és ezt meg is tekintette, de a kifizetés előtt a rendőrség által letartóztatva lett. C. 2972/85. Gr. VI. 1471. A BTK. 335. §-a csakis a lopásokról rendelkezvén s e szerint ..az orgazdaságra nem lévén alkalmazható, az orgazdaság, a mennyiben annak üzletszerűsége nem forog fenn, nem válik bűntetté, csupán az által, hogy az orgazda több külön lopás által eltulajdonított, egyenkint 50 frt értéket tul nem haladó, de öszszegükben ezen értéket felülmúló dolgokat, habár a 370. §. egyéb feltételeinek is fenforgása mellett megszerez; mindazonáltal' a BTK. 370. §-ának világos rendelkezéséből s ezen szakasznak a 335. §-hoz való viszonyításából, összefüggésben a 82. §. 1. bekezdéséhek logikai értelméből folyó jogszabálylyal, egyenesen következik, hogy azon orgazda, aki ugyanazon tolvaj loTatit.s-Súndur: Döntvények pásaiból származó külön dolgokat, habár különböző időben, vagyis több orgazdasági külön cseHekmény által megszerez, ha bármelyik későbbi megszerzés alkalmával' tudta, hogy az előbb megszerzett dolgoknak a későbben megszerzettekkel együttes összértéke 50 frtot felülhalad, azon orgazdaság által, melyet e körülmény tudása után követett el, az orgazdaság bűntettében válik bűnössé, habár >az ezen alkalommal megszerzett lopott dolognak értéke magában, véve 50 írtnál nem nagyobb. Magától érthetőnek mondja ki a Curia továbbá: hogy az ezen határozatban'kimondott szabályok az orgazdaság elkövetésének, a BTK. 370. §-ában megjelölt többi módozataira, nevezetesen az „elrejtésre" vagy az „elidegenítés céljából való közreműködésre" is értelemszerüleg alkalmazandók. 50. sz. curiai döntvény. Gr. VI. 1472. Gl. VIII. 2186. Ha az orgazda tudta, hogy a lopás mint cselédlopás minősül, az értékre való tekintet nélkül, bűntettben bűnös. C. 10154/83. Gr. VI. 1473. Az orgazdaság megállapításához nem kívántatik, hogy a közreműködő részesüljön vagyoni haszonban. C. 8406/82. Gr. VI. 1474. Orgazdaság esetén a vádnak kell bizonyítani, hogy a cselekvés vagyoni haszon szerzése céljából történt. C. 7528/85. Gr. VI. 1475. A nő, aki a férje által lopott élelmi cikket elkészíti és elfogyasztásában részt vesz, nem követ el orgazdaságot. C. 2371/97. Gr. VI. 1476. Idegenek, kik a lopott élelmiszerek elfogyasztásában tudva részt vesznek, orgazdaságot követnek el. C. 7387/84. Gr. VI. 1477. Tizenhat éven aluli egyén, ki lopott dolog elfogyasztásában részt vett, n'em büntettetett. C. 8146/98. Gr. VI. 1478. Az orgazdának is lehet orgazdája. C. 3969/85. Gr. VI. 1479. Gl. VIII. 2166. A tolvaj által elhagyott lopott dolog a