Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

BTK. hosszabbitandó váltó kiűzetésére használtatik föl, hanem azt a vádlott önállólag leszámitoltatja; jogsértésre irányuló szándék hiánya vádlott javára csak abban az esetben volna megállapítható, ha vádlott az uj váltóra felvett összeget, mint helyettesíthető dolgot abban a biztos tudatban forditotta volna ideiglenesen a saját czéljára, hogy a helyett a megfelelő összeg mindenkor, teljes bizonyossággal rendelkezésére áll s ezenfelül a régi váltót kellő időben valósággal ki is fizette volna. Jogt. btő II. 251. Eltulajdonított pénz vagy más elhasználható dolog visszaadása, a bűnvádi eljárás folyamatba tétele után, nem szünteti meg a sikkasztást. G. 7763/87. Gr. VI. 1362. Folytatólagos sikkasztást képez kereskedösegédnek gazdája kárára egymás után elkövetett több rendbeli sikkasztása. C. 2407/97.. Gr. VI. 1363. Sikkasztás niunkásegyleti pénztárnok által, a könyvek hamis vezetése mellett csali a 355. §. alapján büntettetett, C. 3682/94. Gr. VI. 1364. „ Gl. VIII. 2042. Őrizetre bizott postatakarékpénztári chequek aláírása és a pénz jogtalan felvétele csak sikkasztás. Curia 1401/96. Gr. VI. 1365. Aki a tulajdonjog fentartásával megvett dolgot a vételár teljes lefizetése előtt eladja, vagy elzálogosítja, sikkasztást követ el. Curia 8559/98. Gr. VE. 1366. A tulajdonjog fentartásával eladott ingó dolog elzálogosítása sikkasztást képez. C. 7860/902. Gr. VI. 1367. Aki a tulajdonjog fentartása mellett megvett dolgot javítás czéljából egy harmadiknak átadja, büntetőjogilag: felelős, ha a dolgot a harmadik ki nem akarja adni. C. 488/902. Gr. VI. 1368. Gl. Vni. 1991. A tulajdonjog fentartásával eladott dolgok ára váltók adása által nincs kiegyenlítve. C. 496/904. Gr. VI. 1369. Ingó dologra vonatkozólag oly adásvt-vési szerződés is köthető, mely szerint az eladott ingó csak akkor megy át a vevőnek teljes tulajdonába, ha a vételárt egészen kifizette. Ily kikötés esetében a tulajdonjog az eladó részéről azzal a hatálylyal tekintendő fentartottnak. hogy ha a vevő az ingó dolgot eltulajdonítja, a Btk. 355. §-ában meghatározott sikkasztást követi el. Az ezzel ellenkező bírói ítéletek a törvényt sértik. 80. sz. jogegyeségi határozat. Gr. VI. 1370. Közös üzlet esetén az elszámolás előtt sikkasztás meg nem állapitható egvik üzlettárs terhére sem. Curia 3962/99. Gr. VI. 1371. Eladás czéljából reábízott dolognak a megszabott árnál drágábban eladása és a felesleg megtartása nem büntettetett. C. 5265/96. Gr. VI. 1372. Gl. VHI. 2006. Üzlettárs, ha eladja a közös dolgokat és a vételárt egészben magának megtartja, nem sikkasztás. Curia 11.146/84. Gr. VI. 1373. Bizományi viszony fenforgását a büntető biró állapítja meg. C. 4450/91. Gr. VI. 1374. Bizományos sikkasztásban bűnös, ha sem az árut, sem azok eladási árát felhívásra azonnal kiadni nem tudja. C. 6257/87. Gr. VI. 1375. Tőzsdejáték fedezésére adott pénz eltulajdonítása a 355. §. alá esik, habár vádlott utólag fedezeti váltót adott, mely behajthatlan volt. C. 6507/93. Gr. VI. 1376. Gl. VIII. .2038. Ügynök neki járó és bizonyított provisio czimén megtarthatja a vétel„ árt. C. 3534/91. Gr. VI. 1377. Ügynök, ki saját nevében köt ügyletet, a beszedett pénz kiadására csak polgári uton szorítható. Curia 3713/84. Gr. VI. 1378. Kölcsönvett tárgy eladása nem sikkasztás, ha a kölcsönvevő jogosítva volt vagy a tárgyat vagy bizonyos pénzösszeget visszaadni, habár ő a kikötött összeget megfizetni nem tudja. C. 8675/82. Gr. VI. 1379. Aki a kölcsönvett dologról állítja, hogy elveszett, de megtartja és a