Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

BTK. 343—344. §§. 115 keresztülvitelére történik, de a büntetendő cselekmény ez ügylet körében követtetik el. Curia 6695/1897. Gr. VI. 1295. Gl. VIII. 1870. Ügynök, ki provízió mellett utazik, nem áll a kereskedő szolgálatában. C. 847/1882. Gr. VI. 1296. Róm. kath. plébános ellen egybázi vagyon elsikkasztása miatt csak az egyházi felsőbbség inditványa alapján inditbató meg az eljárás. C. 4633/1889. Gr. VI. 1297. Ha az államvasutak alkalmazottja a fuvarozás czéljából az államvasutaknak átadott dolgokból lop, sértett fél nem az államvasút, hanem a fuvarozás czéljából átadott dolog tulajdonosa. C. 827/904. Gr. VI. 1298. Gl. VIII. 1876. A BTK. 343. §-a esetében magánfél részéről emelt inditvány visszavonása a hivatalból üldözendő közreműködőkre nem terjed ki. (14. sz. curiai döntvény.) Gr. VI. 1299. A lapszerkesztő a kiadótulajdonos szolgálatában áll. C. 9754/902. Gr. VI. 1300. Gl. VUL 1877. Ha a vádlottnak a sértettnél rendes fizetése nem volt, s amikor dolgozott, akkor sem kapott fizetést, hanem amire szüksége volt, azzal bőven elláttatott, akkor vádlott nem tekinthető a sértett szolgálatában állónak és igy az általa elkövetett lopás nem . magáninditványi jellegű. (Jogt. btö II. 30.) Csak az állandóság jellegével biró szolgálati viszony esik a BTK. 343. §-ába. C. 8899/905. Gl. XII. 200. C. 3811/906. Gl. XII. 200/a. Inditvánv családi és házilopás esetében. Gl. VIII. 1867—1874. 344. §. Rablás fogalma. Gl. VIII. 1877— 1881. Rablás befejezése és kisérlete. C. 11.899/85. Gl. VIIL 1885. Tettestárs a rablásban. Gl. VIIL 1886—1889. Vádlottaknak az a cselekménye, hogy sértett birtokából az ennek tulajdonát képező aranyórát é3 láncot a személye ellen alkalmazott azon erőszakkal, hogy egyikük a vállánál fogva a földre lenyomta és ott lenyomva tartotta, az alatt pedig a másik az órát és láncot mellényéről letépte, abból a célból vették el, hogy azokat jogtalanul eltulajdonítsák, a BTK. 344. §-ába ütköző rablás bűntettének összes tényálladéki ismérveit magában foglalja. Jogt. btő II. 49. Rablás vádja esetén mellőzhetetlen annak a körülménynek a megállapítása, hogy a tettes által elvett ingó dolog reá nézve idegen volt-e vagy sem? Megsemmisités, mikor ez a tényálladéki elem az esküdtekhez intézett főkérdésbe fel nem vétetett s mikor a biróság a BTK. 92. §-át alkalmazta a nélkül, hogy az enyhitökül mérlegelt körülmények alapjául szolgáló tényeket Ítéletében megállapította volna. (Jogt. btő II. 63.) Rablás mindig megállapítandó, ha az elvételnél személy elleni erőszak fejtetett ki. Az elvett dolog visszaadása nem szünteti meg a tényáüadékot. C. 1801/82. Gr. VI. 1301. _ Gl. VTJJ. 1884. Üres ládának elvétele, feltörése és eldobása is befejezett rablás. Curia 8145/1891. Gr. VI. 1302. I Segéd a jelenvolt, kit a sértett nem látott és a ki az elvételben sem vett részt. C. 1195. sz. 1883. Gr. VI. 1303. Segéd, ki előzetes egyetértés mellett a támadás befejezése után ért a helyszínére és akkor tulajdonit el ingót. C. 8707. sz. 1889. Gr. VI. 1304. Tettestárs a rablásban az is, a ki előzetes egyetértés mellett jelen van és csupán jelenléte által a megtámadott félelmét nagyobbítja. C. 6644/1890. Gr. VI. 1305. I Tettestárs, ki az erőszak kifejtésében résztvesz. C. 9696/1898. Gr. VI. 1306. j Ingó dolog elvétele gyilkosság után, mely már a gyilkosság előtt terveztetett, rablást képez. Curia 6484/1895. Gr. VI. 1307. 3'