Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

2. §. — Ingatlanok, ingók, jogok. 19 bérlemény tárgyai voltak, T. város tulajdonát képezik. Magánjogunk szerint az sem képezheti vita tárgyát, hogy az eladó cég az idegen telken és épületeken végzett átalakítás és beépítés által, ingatlanra nézve tulajdonjogot nem szerezhetett. Azokra az épületekre, illetve épületrészekre ugyanis, melyeket az eladó cég a bérlet tartama alatt emelt, tulajdonjogot csak a bérbeadó város szerezhetett, míg a bérlőt a bérleti szerződés 11. pontja értelmében is csak az a jog illeti meg, hogy azokat — amiennyiben a tulajdonos a bérlet lejártakor meg nem tartaná — lebonthassa és az alkatrészeket, melyek a lebontás után már ingók, elvihesse. E szerint bizonyos, hogy midőn az eladó cég az általa idegen telekre emelt épületeket és épületrészeket a panaszos rt.-nak, mint a bérleményben jogutódjának átengedte, nem valamely ingatlant, hanem csupán a beépített alkatrészekhez való jogát ruházta át és viszont a panaszos rt. a kérdéses épületeket csakis azzal a joggal vehette meg, mint amellyel azt az átruházó cég bírta. — Az előadottakból következik, hogy a panaszos az illetékezés alá vont jogügylettel ingatlanokat nem szerzett, s ennélfogva 4.3%-os vételi illetékkel meg sem is róható. (1073. számú elvi jelentőségű határozat. — 1912.) Abban az esetben, midőn a haszonbérlő az alhaszonbérlőkre oly épületeket ruház át, melyeket a haszonbérelt ingatlanon ő emelt és amelyeket a haszonbérleti szerződés lejárta után, amennyiben azokat a tulajdonos át nem venné, csupán lebontani s az anyagot elvinni van jogosítva, a vételártól nem 4.3%-os átruházási, hanem III. fokozat szerinti illeték fizetendő. Az illeték alapjául szolgáló haszonbéri szerződés 16. pontja szerint a haszonbérlő az alhaszonbérlőkre azon épületeket ruházta át, amelyeket ő emelt a haszonbérelt ingatlanon s amelyeket ennélfogva a haszonbérleti szerződés lejárta után sem ő maga, sem az alhaszonbérlő meg nem tarthat, hanem amennyiben azt a tulajdonos vagy más bérlő át nem venné, csupán lebontani s anyagát elvinni van jogosítva. Az épületek mint az ingatlannak, amelyre építették, alkatrészei, szintén ingatlanoknak tekintendők ugyan, de mint ingatlanoknak a tulajdonjogát csak a föld tulajdonosa szerezheti meg s a haszonbérlő az általa idegen földre emelt épületeknek alkatrészeit, amelyek a lebontás után ingók, csupán elviheti. E szerint S., M. az épületre, mint a földdel összekötött ingatlanra nézve tulajdonjogot maga sem szerezhetett s így amidőn az épületeket átengedte a fellebbező alhaszonbérlőknek, azokra nem valamely ingatlant, hanem csupán az épület alkatrészeihez való jogát ruházhatta át. Ennélfogva az ingatlanatrah~ázasok 2*