Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

188 123. §. — A fizetési kötelezettség kezdete és megszűnése. tesz ki. Az 1881:XXVI. tc. 22. §-a szerint illetékegyenérték rovandó ki javadalmakra, alapítványokra, valamint egyházi és világi községekre, továbbá oly egyesületek, intézetek, testületekre és társulatokra, melyek tagjainak a törzsvagyonban tulajdonrészük nincs. Ugyanazon törvény 24. §. f) pontja a javadalmakra vonatkozólag rendeli, hogy azoknak bírlalói, illetőleg élvezői, ha összes jövedelmük évi 400 forintot meg nem halad, az illetékegyenértéktől mentesek. Az egyházi és világi községekre, továbbá az egyesületek, intézetek, testületekre, valamint társulatokra vonatkozólag hasonló rendelkezés sem az 1881:XXVI. tc.-ben, sem az azt kiegészítő 1887:XLV. tc.-ben nincs, miért is a panaszos egyházközségnek az a kérelme, hogy az illetékegyenérték alól azért, mert évi jövedelme 400 forintot meg nem halad, felmentessék, törvényes alappal nem bír. (170. számú elvi jelentőségű határozat. — 1899.) Jogi személyek azon a címen, hogy összes évi tiszta jövedelmük 400 frt-ot meg nem halad, illetékegyenérték alóli mentességet nem igényelhetnek. Az egyház mint jogi személy azon a címen, hogy az illetékegyenérték alá eső vagyonának évi jövedelme a 400 forintot meg nem haladja, az illetékegyenérték fizetésének kötelezettsége alól az illetékdíjjegyzék 96. tétel D. pontjának 1. jegyzete f) alpontja értelmében fel nem menthető. (400. számú elvi jelentőségű határozat. — 1902.) 123. §. A fizetési kötelezettség kezdete és megszűnése. Az 1920:XXXIV. tc. 123. §-ának azt a rendelkezését, hogy olyan részvénytársaságok vagy szövetkezetek, amelyeknek célja és üzletköre kizárólag, vagy túlnyomóan ingatlanok kezelése, illetékegyenértéket az ingatlan megszerzését követő hó 1. napjától tartozik fizetni, alkalmazni kell olyan részvénytársaságra, vagy szövetkezetre is, amelynek működése csak arra terjed iá, hogy saját tagjainak lakással való ellátásáról gondoskodik. Az idézett jogszabály alkalmazása szempontjából közömbös az, hogy a részvénytársaságnak vagy szövetkezetnek egy vagy több ingatlana van-e, mert a törvényben használt többes számú: ingatlanok kifejezésben, a kevesebb: az ingatlan is benne van, továbbá mert a szöveg az ingatlanok kifejezést az ugyancsak többes számú: részvénytársaságok vagy szövetkezetek kifejezéshez csatlakozóan használja, s ennélfogva az értelme az egyes részvénytársaságnak vagy szövetkezetnek akár