Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])
180 i'Vf. §. — Vagyonközösség megszüntetése. Az 1920:XXXIV. tc. 114. §-ának első bekezdése alapján a rendelkező rész értelmében kellett határozni, mert ha valamely vagyonnak közös tulajdonosai a vagyont maguk között természetben megosztják, vagyonátruházási illeték kiszabásának nincs helye, ha a közös vagyonból a saját tulajdon részének tiszta értékénél nagyobi) tiszta értéket senki sem kap* már pedig azt, hogy adott esetben ez a körülmény fennforog, az eredeti kiszabás és illetve ennek alapján a panaszolt határozat is elismeri. Az a körülmény pedig, hogy a panaszolt határozat szerint a megosztott ingatlan a szerződő feleknek nem osztatlan, hanem eszmeileg megosztott részarány szerinti tulajdona volt, a panaszolt illetéknek, a megtámadott határozatban felhívott ill. díjj. 16. tételének A. b) pontja alapján való fenntartására okul annál kevésbbé szolgálhat, mert a fentebb hivatkozott törvényhely csak a vagyon közös tulajdonosai által eszközölt természetbeni megosztásról tesz említést és így az osztatlan és az eszmei részarány szerinti tulajdon közötti megkülönböztetés tételének helye azért sem lehet, mert hazai jogunk szerint jogi vélelem, hogy amennyiben a telekkönyvben a társtulajdonosok között a tulajdoni arány kitüntetve nincs, vagy határozatlan, a tulajdoni arány egyenlőnek tekintendő, eszmei arány szerinti megosztás tehát vélelem alapján is mindig fennforog. Az eszmei arány szerinti megosztás alatt sem érthető tehát más, mint az osztatlan közösség alatt. — Nincs tehát törvényes akadálya adott esetben a megtámadott határozatban hivatkozott ill. díjj. 16. tétel D. gg) pontjában megállapított illetékmentesség elismerésének sem és pedig annál kevésbbé, mert az ill díjj. 16. tételének A. b) pontja alkalmazásáénak a vagyonközösség megszüntetésekkel kapcsolatosan e bíróság állandó gyakorlata szerint azért nincs helye, mert a vagyonközösség megszüntetés, amennyiben a megosztás a közösség megszüntetése előtt fennállott tulajdoni aránynak megfelel, vagyonátruházást magában nem foglal. A vagyonközösség megszüntetése alapján eszközölt telekkönyvi bejegyzés pedig szerzés végetti telekkönyvi bejegyzésnek azért sem tekinthető, mert a szerzés már az arány szerinti tulajdonszerzéskor megtörtént. (1784. számú elvi jelentőségű határozat. — 1932.) Vagyonátruházási illeték nem jár olyan nyilatkozat után„ amelyben osztályos örökösök a nevükre bekebelezett ingatlanokat kölcsönösen átcserélik azért, hogy az osztályegyességben foglalt vagyonelkülönülés létesüljön. Az 1864 szeptember 22-én kelt osztályos egyesség értelmében a sz.-i 65S38. sz. tkjvi 11.489/a. hrsz. alatti 2/4 telek K. J.*
