Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

103. §. — Árverési vételek. 165 ha azokat az ingatlannal együtt ruházzák át. Tehát Ha ez nem így történik, akkor az ingatlanhoz kapcsolt jog — Tlletékezés szempontjából — ingónak tekintendő. — Az 1920:XXXIV. tc. 102. §. (5) bekezdése pedig az ingatlanra vonatkozó vételi jog illetékéről éppen arra az esetre kívánt intézkedni, amikor az eset úgy tekintendő, hogy a szerződésből az ingatlanhoz kapcsolt jognak az ingatlan nélküli átruházása történt meg. — Ezek alapján a rendelkező részben kifejezett álláspontot kellett elfoglalni. (158. számú jogegységi megállapodás. — 1931). 103. §. Árverési vételek. Nem lehet vagyonátruházási illetéket követelni az után az árverési vétel után, amellyel az árverési vevő azt az ingatlant vagy ingatlanrészt szerzi meg, amelynek az árverést megelőzőleg is tulajdonosa volt. Az 1920:XXXIV. tc. 1. §-ának (3) bekezdése értelmében ingatlannak akár haláleset folytán, akár élők közti jogügylettej való átszállása vagy átruházása esik ingatlan vagyonátruházási illeték alá. Ugyanennek a törvénynek 103. §-a kimondja, hogy ingatlannak árverésen történt megszerzése esetén az illetékre ugyanazok a szabályok állanak, amelyek az adásvételre érvényesek. Az árverési vétel folytán való tulajdonszerzés rendszerint úgy történik, hogy a korábbi tulajdonos (jogelőd) tulajdonjoga az árverési vétel folytán átszáll az árverési vevőre (jogutód). De ez csak abban az esetben történhetik, amikor a jogelőd és az árverési vevő két külön jogalany. Ha azonban az árverési vevő az árverési vétel tárgyát tevő ingatlannak az árverési vételt megelőzőleg már tulajdonosa volt, akkor az árverési vétel jogi ténye tulajdon jogátruházást nem eredményezett. Nincs tehát jogi hatása az árverési vételnek az azt megelőzőleg már fennállott tulajdonjog tekintetében, vagyis nem jött, mert nem jöhetett létre újabb kötelmi jogügylet a jogelőd tulajdonjogára nézve, hanem az árverési vételnek csak ezen felüli tartalma tekintetében keletkezett új alanyi :jog: megszűntek a jelzálogos hitelezők javára fennállott tehertételek és feljegyzések s azokat a vevő teljesítése (fizetés) esetén hivatalból törölni kell, megszűnt a tulajdonostárs vagy társaknak résztulajdonjoga s azokat szintén törölni kell. Ez a jogfelfogás jut kifejezésre — a már felhívott törvényes határozmányon kívül — a következő törvényes rendelkezésekben is: A végrehajtási eljárásról szóló törvény módosítása és ki-