Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

154 98. §. — Adásvétel a kereskedelmi törvény 95. és 96. §-ai szerint, amely szakaszok a szövetkezetekre is alkalmazandók, az egyes tagok magánhitelezői a társasági dolgokat, követeléseket, jogokat, vagy az egyes tagok e tekintetbeni illetőségét sem biztosítás, sem kielégítés végett igénybe nem vehetik és viszont a társaság adósai sem számíthatják be a társaságnak azt, amit az egyes tagok ellen követelhetnek. Mindezekből világosan kitűnik az, hogy a szövetkezet és annak tagjai egymástól teljesen független, önálló jogi alanyt képeznek, hogy tehát akkor, amidőn a szövetkezet, mint ilyen, a tulajdonában lévő ingatlant, vagy annak egy részét a szövetkezeti tagra átruházza, nem közős tulajdont oszt fel, hanem egy harmadik személyre szóló vagyonátruházást eszközöl, amely után az illetékdíjjegyzék 1. tétel B. pontja szerint 4.3% illeték jár. (150. számú elvi jelentőségű határozat. — 1899.) A bíróság által semmisnek nyilvánított, vagy eredeti érvénytelenség okából a megkötésük időpontjáig visszahatóan hatálytalanított visszterhes ingatlan vagyonátruházásra vonatkozó jogügyletek utáni nem lehet illetéket követelni. (311. számú jogegységi megállapodás. — 1938.) Indokolás az 1920.XXXIV. tc. 67. fánál Ha az adásvételi szerződésben a vevő magára vállalja annak áz útburkolási járuléknak a megfizetését, amelyhez a községnek (városnak) joga az adásvételi szerződés megkötésének idejében már megnyílt, ennek az útburkolási járuléknak az összegét az ingatlan vagyonátruházási illeték alapjához hozzá kell számítani. Az útburkolási járulék olyan pénzszolgáltatás, amelyet az útburkolást végeztető közhatóság, az ingatlanok tulajdonosaira, a közterhek arányosabb megosztása céljából azért hárít át, mert az útburkolás vagyoni gyarapodást jelent az út mentén fekvő telkek tulajdonosainak. Az útburkolási járulék a rendes bíróságok gyakorlata szerint nem dologi terhe az ingatlannak s ennélfogva nem áll rája a dologi tehernek az a szabálya, hogy az egyes részletek az ingatlannak mindenkori tulajdonosát vagy birtokosát terhelik, ami azt hozná magával, hogy az ingatlan átruházásánál, hacsak az ellenkezőjét nem kötik ki, minden hátralékos részletet a jogutód tartoznék megfizetni, hanem az útburkolási járulékot arra kell kivetni, aki a község (város) jogának megnyílása idejében az ingatlannak a tulajdonosa, tehát ez a járulék a munkálatokat végeztető községgel (várossal) szemben az útburkolás ellenértéke fejében keletkezett olyan tartozás.