Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])
84. §. — Hagyatéki osztályos egyezségek. 84. §. Hagyatéki osztályos egyezségek. Hagyatéki osztályos egyezség- esetén az egyes örökösök az után az értéktöbblet után tartoznak az élők közötti szerzés jogcímének megfelelő illetéket fizetni, amennyivel az osztályos egyezség alapján többet kaptak annál az értéknél, mint amennyi a rájuk nézve irányadó öröklési jogcímen jutott volna. Tehát végrendelet jogcímén való öröklés esetén, a végrendelet szerint járó örökrész értéke hasonlítandó össze az osztályos egyezség alapján kapott értékkel akkor is, ha a végrendelet szerint járó érték kevesebb, mint amennyi törvényes öröklés esetén járna. Az 1920:XXXIV. tc. 94. §. (1)—(3) bekezdéseiben foglalt rendelkezések összevetése alapján megállapítható, hogy azokkal a törvény célzata az volt, hogy hagyatéki osztályos egyezség esetén is, az örökösök az után az örökrész után, amely nekik a reájuk nézve irányadó (általuk elfogadott, vagy a bíróság által alkalmazni rendelt) Dröklési jogcím alapján jut — öröklési és esetleg azzal kapcsolatos ingatlan vagyonátruházási illetéket fizessenek; mig az után az érték után, amely ezt az örökrészt meghaladja, az azt kapó örökös, az élők közti jogszerzés címének megfelelő illetéket is fizessen. Ezt kétségtelenné teszi a 84. §. (2) bekezdésének világos rendelkezése, amely szerint: „mindenik örökös a törvény vagy végrendelet szerint reá eső örökség tiszta értékének megfelelő öröklési illetéket tartozik megfizetni s azon kívül az, aki örökrészén felül vett át a hagyaték tárgyaiból, a szerzés jogcímének megfelelő illetéket tartozik külön megfizetni". De ez áll összhangban a magánjog szabályaival is, amelyek szerint az örökösök az örökhagyó halálának bekövetkeztekor a törvény ereje alapján — ipso jure — csak az öröklési jogcímüknek (végrendelet vagy örökösödési szerződés s ilyennek hiányában a törvénynek) megfelelő örökrészt szerzik meg; tehát ha később attól eltérőleg rendelkeznek a hagyaték illetve örökrészük felett, az attól való eltérés, már az élők közti jogügyletnek tekintendő. Az osztályos egyezségek utáni illeték kiszabásánál tehát elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy az öröklés minő jogcímen történt (végrendelet, vagy örökösödési szerződés, avagy törvény alapján-e)? Az ezen a jogcímen járó örökrészeknek és az osztályos egyezség (örökség felosztás, elkülönítés) alapján tényleg kapott értékeknek összehasonlítása alapján döntendő aztán el az, hogy egyik vagy másik örökös, az örökösödésen kívüli jogszerzési címen, értéktöbblethez jutott-e?
