Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

81. _ Lemondás az örökségről. ről4í való lemondást említ. — Tehát — noha az 1918:XI. tc. 14. §-ában és az 1920:XXXIV. tc. 82. §-ában az örökség visszautasításáról külön is van intézkedés — az előbb említett intézkedések is, az öröklés megnyílta utáni lemondásra vonatkoznak, ami önként értetődő is, mert az öröklési jog megnyílta előtti lemondás mellett, a lemondónak az előre lemondott örökségre még az öröklési joga se nyílik meg és így a jogszerzés után járó vagyonátruházási illeték szempontjából, a lemondás tárgyára nézve, még az ipso jure jogszerzés elve mellett se lehet, szó az ő illetékkötelezettségéről. — Az örökségről való lemondás esetébeni illetékre vonatkozó előbb említett intézkedések közül az ill. díjjegyzék 82. tétele „az örökségről egészben, vagy részben" való lemondást említ, az annak helyébe lépett 19Í8:XI. tc. 13. §-a s utóbb az azzal egyező 1920:XXXIV. tc. 81. §-a pedig arról intézkedik, hogy: „ha valaki a reá eső örökségről lemond." Ezek a törvényhelyek tehát kihagyták a 82. tételnek az „egészben vagy részben" szavait. — Azonban az 1918:XI. tc. törvényjavaslatának a 10. §-ra vonatkozó része kiemeli, hogy: „Az e szakaszban foglalt rendelkezések megfelelnek az illetékdíjjegyzék 82. tételében levő most érvényes szabályoknak." Tovább pedig azt, hogy: „A régi jogszabály tehát a magánjogi elveknek is megfelel s így a javaslatba át kellett venni." — Az 1920:XXXIV. tc. 81. §-a azonos szövegű az 1918 :XI. tc, 13. §-ával. Ezekből tehát minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy ezek a törvénynél vek az ill. díjj. 82. tételétől eltérő intézkedést tenni nem kívántak, amiből nyilván következtethető, hogy ezek az „egészben, vagy részben" szavakat csak mint feleslegest hagyták ki, mivel az általuk használt „örökségről lemond" kifejezés az örökségről részben való lemondást is kifejezi. — Ezért nincs alap annak az álláspontnak az elfogadására, hogy az örökségnek csupán egy részére vonatkozó lemondás esetében az 1920:XXXIV. tc. 81. §-ában foglalt intézkedések ne alkalmaztassanak, sőt ennek az alkalmazását megerősíti az 1920: XXXIV. tc. 68. §-ának kezdetén lévő az az intézkedés is, hogy az öröklési illeték tárgya: a „vagyonszerzés". Mert ebből folyólag is az örökségnek olyan része után, amelyet az örökös meg nem szerez, őt örökösödési illeték fizetésére kötelezni nem lehet. Az 1920:XXXIV. tc. 81. §-a alkalmazásának azonban csak akkor van helye, ha a lemondás visszteher nélkül és az örökös által még meg nem szerzett örökrészre történik. — Mert visszteher melletti lemondás esetében a 68. §. 2. pontja nyer alkalmazást. A hagyatéki osztályos egyezségek keretében előforduló értékkülönbözet fennforgása mellett pedig a 84. §. 2. bekezdése alkalmazandó. S ez utóbbi esetben, ha az öröki