Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

81. §. — Lemondás az örökségről. 133 P értékű ingatlanból áll, amelyet 50.000 P adósság terhel és a terhek viselésére nézve örökhagyónak intézkedése nincsen, a haszonélvezetre jogosult özvegy pedig 5$ éves, tehát a hányados tiszeres és így a hagyaték tiszta értéke 50.000 P. A haszonélvezet értéke a 100.000 pengő teljes hagyatéki értékéből levonva az 50.000 pengős adósságot, a mutatkozó 50.000 P tiszta hagyaték értékének VM részét vagyis 2500 pengőt tízszer véve, kapjuk a haszonélvezet tiszta értékét 25.000 pengőben, amelytől úgy az öröklési, mint az ingatlan vagyonátruházási illeték külön-külön megfizetendő. (161. számú jogegységi megállapodás. — 1931.) M- §• Lemondás az örökségről. Midőn a gyermekek a hagyaték tárgyalása alkalmával az őket anyjuk után megillető örökösödési jogról visszteher nélkül atyjuk javára lemondanak, ily esetben, amennyiben a hagyaték nem ági, hanem közszerzeményi vagyonból áll, az örökösödési illeték csakis az atya terhére szabható ki. Az Hl. díjj. 82. tételének első bekezdése azt rendeli, hogy ha az örökös a reá törvény, vagy végrendeletnél fogva szállott örökségről egészben, vagy részben lemond és a lemondás, mielőtt az örökség tettleg átvétetett, vagy az osztály foganatosíttatott, illetőleg a telekkönyvi átíratás létesíttetett volna, oly személy javára történik, ki a lemondás után a végrendelet, vagy törvény szerint különben is öröklésre lett volna hivatva, ily esetekben kétszeres vagyonátruházás nem forogván fenn, az örökösödési illeték, tekintettel az örökhagyónak azon személyhez való viszonyára szabatik meg, ki a lemondás következtében az örökséghez jut. Tekintve, hogy a közjegyzői okiratba foglalt külön jegyzőkönyvnek, nemkülönben a hagyatéki leltárnak tanúsága szerint a végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt E. V.-né gyermekei, a törvény szerint őket megillető örökösödési jogról, a panaszosnak, mint atyjuknak — és tehát az örökhagyó hitvestársának — javára, minden ellenszolgáltatás nélkül lemondottak, minek következtében a hagyatékátadó végzés szerint a hagyatéki vagyon állagát képező összes ingatlanok a panaszosnak javára kebeleztettek be, — tekintve, hogy a panaszolt határozat indokolásának az a része, amely szerint, mivel „az örökhagyó férje a tételes rendelkezések szerint a hagyatékra igényt nem emelhet, kétszeres vagyonátruházás esete forog fenn" meg nem állhat és pedig azért, mivel hazai magánjogunk (az ideiglenes törvénykezési szabályok I. 14. §.) szerint a hitvestársi öröklés kölcsönös,