Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

8 A vagyonátruházási illeték nemei. Már pedig, ha a hitbizományi birtokos öröklésénél az illetékkötelezettség ugyanaz, mint minden más öröklésnél; ha ilyenkor nem tekinti az illetéktörvény a hitbizományt jogi személynek, sem a vagyont átvevő birtokost olyannak, aki a vagyonban már eddig is résztulajdonosként szerepel, vagyis az örökösödésnél az illetékfizetési kötelezettség alól a vagyon átvevője sem egészben, sem részben nem mentesül, akkor ezeket a jogviszonylatokat, a jogi személy, az osztott tulajdon elvét felállítani a hitbizományi javakba belépő örökös birtoklásának tartama alatt sem lehet. — Mindezeknél fogva és mert ebben az esetbe.1 csak az történik, hogy a hitbizományi birtokos a tulajdonát képező korlátlan rendelkezése alatt álló ingatlant a hitbizományokra nézve fennálló korlátok közé szoríttatja s a tulajdonát képező korlátolt rendelkezésű hitbizományi javakat a korlátok alól feloldatja; ez esetben vagyonátruházási illeték egyáltalán nem követelhető. (37. számú jogegységi megállapodás. ) Ha a hitbizomány birtokosa hitbizományi ingatlanokért saját ingatlanát adja cserébe, ebben az esetben vagyonátruházási illeték nem követelhető. A panaszos a kir. törvényszék mint hitbizományi bírósághoz kérvényt adott be, melyben az ő hitbizományi birtoklásában levő ingatlanainak egy részére vonatkozólag azoknak a saját korlátlan tulajdonában levő, hasonló értékű ingatlanokkal leendő kiserélését megengedni kérte. A kir. törvényszék az ingatlanok felcserélését engedélyezvén, az illeték az ingatlanok 286.888 K értéke után 4.;3>%-kal csereügylet címén íratott elő, metlyet a kir pénzügyigazgatóság csak annyiban helyesbített, amennyiben 178.920 K értéket véve alapul, az illetéket megfelelően leszállította. A panaszos az illeték törlését, esetleg leszállíását kéri, mert az illeték alá vont ügylet eltér a közönséges cserejogügylettől és így az után illeték vagy éppen nem, vagy kevesebb fizetendő. Az illeték megszabása abból az alapból indul ki, hogy a hitbizomány önálló jogi személy s minthogy a jogi személy és panaszos hitbizományi birtokos között vagyonátnáramlás történt, a kincstárnak a cserejogügyletek után járó rendes illetékhez van jogos igénye. — Az előírt illeték alapját képező ez a felfogás azonban téves, mert magánjogunk szabályaiból kifolyólag a hitbizományt sem a hitbizományi birtokosból és a várományosok összességéből álló testületnek, sem ingó vagy ingatlan dolgokból álló vagyonösszességnek, tehát jogi személynek tekinteni nem lehet, sőt e szabályok még arra sem nyújtanak alapot, hogy azokból a régi úrbéri jogviszony maradványaikép még itt-ott előforduló esetekhez (cenzuális földek, taksásházak, stb.) ha-