Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])
68. §. Az öröklési illeték általános elvei. 123. ben volt rendelkezések szerint százalékban kiszabandónak rendelt illetékre vonatkozik, mert az illetékek egy részének százalékos illetékké történt átváltoztatására vonatkozó későbbi rendelkezések az 191T: XLIII. tc. 47. §-ának a rendelkezését más utólagosan százalékossá változtatott illetékre ki nem terjesztették. Az 1914:XLIII. tc. 47. §-ában említett százalékos illeték vagy íngatlanvagyontátruházá.si illeték már a külföldi bírói egyezség alapján is kiszabandó Magyarországon, abban az .esetben, ha az abban foglaltaknak itteni érvényesítése forog fenn. A szóbanforgó bírói egyezségben panaszos részére a férje halála bekövetkezése esetére özvegyi eltartás és lakbérhez hozzájárulás, valamint öröklési igényei kielégítése címén negyedévenként egy fél vagon búza értékének, az okiratban meghatározott fizetési időpontot megelőző tőzsdenapon a budapesti tőzsdén jegyzett legmagasabb búzaár szerint megfelelő öszszegben, — és évi 2000 aranykoronának a panaszos tartózkodási helyén mindenkor érvényes valutában félévenkint előre, — a panaszos élete fogytáig terjedő fizetése iránt foglaltatik megegyezés. A panaszos férjének hagyatéka tárgyalása rendén panaszos ezeknél magasabb évjáradék szolgáltatása iránt támasztott igényt, s az örökösök ezzel szemben csatolták be az illetékezett okiratot, annak bizonyítékául, hogy panaszost az abban kikötöttek illetik. A nagyatéki bíróság panaszost az igényének érvényesítésével a törvény rendes útjára utasította, azonban nincs adat arra, s panaszos sem állította azt, hogy ő eziránt a magasabbérték iránt pert indított vagy azt az igényét máskép érvényesítette. A bírói egyezségoen foglalt előbb említett szolgáltatás pedig az 1920:XXXIV. tc. 68. §. első pontja alapján, mint az örökhagyó meghagyásán alapuló teljesítés, — öröklési illeték alá esik még akkor is — amire egyébként adat nincs — ha panaszos — amint a pénzügyigazgatóság mondja — a férjétől elvált s a mia't a törvény alapján örökösödési igénye nem volna. Az örökösödési illeték pedig az 1914:XLIII. törvénycikk életbeléptetésekor is százalékos illeték volt, s így a kérdéses bírói egyezségben levő ez a megállapodás az előbb említettek, illetőleg e törvénycikk 47.. §-a alapján Ma-, gyarországon is öröklési illeték alá vonható. Tekintettel azonban arra, hogy az abban foglalt szolgáltatások nem a törvényes pénzértekben vannak meghatározva,