Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

52. §. — Jogorvoslatok. 101 ugyanezek állanak, mert neki osak a kötelezettsége korlátozott a tekintetben, hogy nem fizetésre, hanem a követelésnek a dologból való kielégítése tűrésére van kötelezve, de a jogai ugyanazok, mint más kezesé. — Az illetékért való kezességnél a kezes a hitelezővel a kir. kincstárral szemben a föadóst megillető kifogásokat csak a pénzügyi hatóságok előtt érvényesítheti, mert ily kifogás elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe nem tartozik. — Ezeket a kifogásokat pedig közigazgatási úton rendszerint a jogorvoslatok keretében lehet érvényesíteni. — Ezt pl. az 1881 :LX. c. 196. §. utolsó bekezdése a végrehajtási eljárásban ki is mondja azzal, hogy „az adók és illetékek öszszegére nézve az érdekeltek a fennálló szabályok szerint az illetékes pénzügyi hatóságnál kereshetnek orvo/slást." — De ettől eltekintve abból az általános magánjogi elvből kiindulva, hogy a jelzálogos adós a jelzálogos hitelezővel szemben mindazokat a kifogásokat érvényesítheti, amelyeket a személyes adósok emelhetnének, a dologi kezesnek az illeték jogossága és helyessége ^összegszerűsége) elleni jogorvoslati jogot annál is inkább biztosítani keli, mert nem férhet kétség hozzá, hogy olyan kifogásokat, amelyeket a személyesen fizetésre kötelezett a K. K. H. ö. 19. §-a értelmében a befizetésig bármikor érvényesíthet, mint pl. kétszeres kiszabás, számítási hiba kiigazítása stb., amely kérdések tulajdonképpen szoros értelemben véve szintén a jogosság és a helyesség kérdésének a keretébe tartoznak, a dologi kezes is érvényesíthet, éppúgy mint magának a zálogjognak a törvényességére vonatkozó kifogásokat is. így kellett határozni, mert ellenkező esetben nehezen lehetne megtalálni a dologi kezes érvényesíthető és nem érvényesíthető kifogások közötti helyes elválasztó vonalat. — Természetes azonban, hogy a dologi kezes jogorvoslattal csak attól az időponttól számított 90 napon belül élhet, amikor részére az 1920:XXXIV. törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott utasítás 11. §-a értelmében dologi kezesség érvényesítése céljából a fizetési meghagyást helyettesítő végzés kiadatott. (159. számú jogegységi határozat. — 1931.) A jelzálogos hitelező az árverési vételárból az ő követelése előtt sorozott adók és illetékek jogossága és helyessége ellen jogérvénnyel felebbezhet. Az 1881 :LX. tc. 196. §-a utolsó bekezdésének azon rendelkezése folytán, hogy az árverési vételárból sorozni kért adók és illetékek összegére nézve az érdekeltek a fennálló szabályok értelmében az illetékes pénzügyi hatóságnál kereshetnek orvoslást, a sorozás által érdekeltek mindegyike, tehát a jelzálogos hitelező is a sorozni kért említett tartozások jogosságá-