Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

90 102. §. — A büntetés általános elve. BLZ illeték jogosságának a kérdése az is, hogy a foganatba­menetele előtt megszűnt jogügylettől jár-e illeték vagy sem, ennélfogva annak érdemleges elbírálását nem lehet megtagadni pusz­tán azért, mert a jogügylet megszűnésétől számítva a felleb­bezés benyújtásáig már letelt az a 30 napi határidő, amelyen belül a jogügylet megszűnésére alapított törlési igényt — az 1886:XXIII. tc. 12. §-a értelmében — érvényesíteni kell, és pedig annál kevésbbé, mert a felhívott törvényben megállapított határidő csak azok után a jogügyletek után kiszabott illetékekre vonatkozik, amelyeket a jogügylet meghiúsulását megelőzőleg kiszabtak, illetve befizettek, mert hiszen törölni, illetve visszatéríteni csak kiszabott, illetőleg befizetett illetéket lehet, ellenkező felfogás mellett tehát a törlés, illetve a vissza­térítés iránti igényt neim is lehetne érvényesíteni. (1134. számú elvi jelentőségű határozat. — 1913.) 102. §. A büntetés általános elve. Az állami költségvetés hiánya miatt törvényenkívülinek neve­zett (exlex) állapot ideje alatt, az illeték le nem rovása miatt felemelt illeték nem követelhető. Az adókra és illetékekre vonatkozó törvények érvényes­sége a költségvetési törvény meghozatalához kötve nincs; csakis a törvények alapján a kincstárt illető adók és illetékek beszedésének joga függ a költségvetési törvénytől. Ennélfogva annak megállapítását, hogy a törvények alapján a kincstár­nak mily adókhoz és illetékekhez van joga, az a körülmény, hogy a költségvetési törvény még ilieg nem hozatott, nem akadályozhatja. De miután költségvetési törvény meghozatala előtt az adók és illetékek be nem szedhetők, a fél nem köte­lezhető arra, hogy a törvények szerint járó adót és illetéket a kincstárnak bármely módozat szerint is beszolgáltassa s így a bélyegben való lerovás útján való beszolgáltatás elmulasz­tásával nem követ el törvényszegést Miért is a lerovás körüli szabályok megszegésének következménye, vagyis az illeték­nek felemelt mérvű alkalmazása nem lehet helyén az eset­ben, amidőn a lerovási kötelezettség oly időre esett, amikor a kincstárnak az adót és illetéket beszedni joga nem volt. Ezért a panaszos terhére az 1903. május 8-án esedékes illetéknek csupán egyszeresét tartja fenn a bíróság. (608. számú elvi jelentőségű határodat. — 1904.)

Next

/
Thumbnails
Contents