Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

iOO. §. — Törlés bíróilag megsemmisített jogügyleteknél. 77 tóság miatt állapítja meg a jogügyletnek az azt kötő felek között való érvénytelenségét, mert a megámadható szerződés a megtámadás folytán visszahatólag veszti el érvényét. — A jogügyletnek harmadik személlyel való hatálytalanságát kimondó ítélet azonban az illeték törlésének vagy visszatérítésének alapja nem lehet, mert az ilyen ítélet alapjául szolgáló megtámadás nem teszi a jogügyletet a szerződő felek között érvénytelenné. A jogügylet érvénytelenségét megállapító bírói ítélettel nem lehet egyenlő hatályúnak tekinteni az olyan bírói árverést sem, amelynek következtében valaki az érvényes jogügylettel megszerzett vagyontárgyra vonatkozó tulajdonjogot akár átvállalt, akár át nem vállalt adósság miatt elveszti, mert a bírói árverésnek a jogügylet érvényességére semmi befolyása nincs. Habár az illetékszabályok 100. §-a a jogügyletet érvénytelennek kimondó ítéletek között különbséget nem tesz, a makacsságból hozott ilyen ítéletre nézve a bizonyító erő mérlegelésének szabadságát teljesen kizártnak tekinteni még sem lehetv nevezetesen, ha az eset körülményei kétségtelenné teszik, hogy a felperes a makacssági ítéletet csupán az illetéktől való szabadulás végett eszközölte ki. (Pl. ha valaki előbb sikerrel perel a szerződés teljesítéséért, később pedig a szerződést makacssági ítélettel érvénytelennek mondatja ki.) — Ha a peres felek a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt in-, dított perben bírói egyezséget kötnek, az esetet a jogügyleti vagy okirati illeték törlésének vagy visszatérítésének szempontjából az illetékszabályok 99. vagy 101. §-a szerint kell elbírálni, mert a bíróság előtt kötött egyezségnek sem lehet az említett szempontból nagyobb bizonyító erőt tulajdonítani, mint a bíróságon kívül történő megállapodásnak. (89. számú jogegységi megállapodás.) Semmis vagy a bíróság által a megkötésük időpontjáig vissza-, hatóan hatálytalanított jogügylet után — függetlenül attól* hogy történt-« teljesítés — illetéket követelni nem lehet. A panaszos sérelmezi, hogy a pénzügy igazgatós ág határozata illetéket követel a S. l.-né részére kiállított az után az okirat után, amelyben 12.000 pengő tartozásnak a megfizetésére vállalt kötelezettséget s azt vitatja, hogy mert a b-i kir törvényszék 3C2. Pf. 2791—1935.—11. számú végítéletében kimondotta, hogy a szóban lévő kötelezettségvállalás a jó erkölcsökbe ütközik s így az bíróilag nem érvényesíthető, az után a kincstár nem követelhet illetéket. A panasz alapos. Az ül, szab. 1. §. A. 3. pontja értelmében, az illetéknek a tárgya az a — ingók tekintetében okiratban foglalt — jog-