Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])
97. §. — Pénzben fizetendő illetékért kezesség. A K. T. ezen 184. és 42. §. rendelkezéseinek egybevetéséből megállapítható, hogy ha a főnök (a részvénytársaság) az igazgatósági tagság megszűnését a kereskedelmi cégjegyzékbe leendő bejegyzés végetti bejelentést elmulasztja, akkor a lemondás tényét csak a főnök (a részvénytársaság) nem érvényesítheti harmadik személlyel szemben, hacsak nem igazolja azt, hogy az igazgatósági tagság a harmadik személy előtt az ügylet kötésekor ismeretes volt, ellenben a lemondott igazgatósági tagot illetőleg, lemondásásnak a hatálya a cégjegyzékbe való bevezetéstől független. Az igazgatósági tagnak, mint megbízott ügyvivőnek, a részvénytársasághoz való viszonyának keletkezése és megszűnése tekintetében tehát az általános magánjogi szabályok érvényesülnek, amelyek szerint a lényegileg megbízásnak tekintendő ezen jogviszony, a megbízás elvállalásával létrejön -és egyoldalú lemondással az bármikor megszüntethető, amely vállalás és lemondásnak hatálya már az elvállalás és a lemondás idejében kezdődik, tekintet nélkül arra, hogy az a cégjegyzékbe bevezettetett-e vagy sem. Minthogy az illetékszabályok 97. §. 5., pontja szerinti kezesség szempontjából az esedékesség irányadó, vagyis az időpont, amelyben az illetékfizetési kötelezettsége beállott. ez a kezesség azzal az igazgatósági taggal szemben, aki az igazgatósági tagsági megbízatást elvállalta, az elvállalás időpontja után esedékes illetékre érvényesíthető, viszont aki az igazgatósági tagságról lemondott, az igazolt lemondás után esedékessé vált illetékre nem érvényesíthető, kivéve ha igazolható, hogy a lemondott igazgatósági tag lemondása dacára az üzletmenetben továbbra is résztvett. (215. számú jogegységi megállapodás. — 1934.) Az alapító felelőssége a részvénytársaság megalakulásával megszűnik s a részvénytársaság alakulásával felmerült illetékért ettől az időtől kezdve a megalakult részvénytársaság felelős. A nem vitás tényállás szerint a Gy. I. H. Rt, 1920. július 20-án megalakult, ugyané hó 29-én bejegyeztetett, 1922 június 2-án felszámolt és a megszűnése kimondatott. ^- Az alakulással és a bejegyzéssel felmerült illetékek 1923. február 13-án szabattak ki. A panaszos beismerte, hogy ezen megszűnt rt.nak az alapítója volt. — Ilyen tényállás mellett az illeték fizetése alól a panaszost fel kellett menteni, mert az alapító felelőssége a rt. megalakulásával megszűnik s a rt.-ok alakulásával felmerült iletékekért ezen időtől egyedül a megalakult rt. a felelős (1920:XXIV. tc. 14.). Ha a rt. a bejelentés kérdésében mulasztást követ el, az illetékszabályok 97., §. 5.
