Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])
95. §. — Pénzben fizetendő illetékért kötelezettség. tí7 zett felek százalékos illeték alá eső jogügyletet kötnek, az illetékkötelezett fél az illetéknek csak a fele részét tartozik fizetni", nyilvánvaló, hogy a panaszos az illetékdíjjegyzék 85. tételének 1. pontja értelmében illetékmentes m. kir. államkincstár képviseletében a m. kir. határszéli rendőrkapitánysággal kötött százalékos illeték alá eső vételi ügylet után terhére kiszabott félilletéket annál is inkább megfizetni tartozik, mert az illetékfizetési kötelezettségének a szerződés 6. pontja szerint a vevő kincstár részéről történt elvállalása a panaszos és a kincstár között csak magánjogi kötelezettséget és a panaszos részéről magánjogi úton érvényesíthető jogot létesített, de az illeték kiszabása és megállapítása szempontjából, az 1883:XLIV. tc. 95. §-a ötödik pontjának a fentebb előadottak szerint bekövetkezett hatályon kívül helyezése folytán, nem irányadó. (1156. számú elvi jelentőségű határozat — 1913.) Mindazoknál a kétoldalú jogügyleteknél, amelyek okirati illenék alá esnek, az illetékfizetési kötelezettség sortartás nélkül egyetemleges; más kétoldálúlag kötelező jogügyleteknél az 1920. évi XXXIV. tc.-nek a fizetési kötelezettséget megállapító nem vitás rendelkezései irányadók. (204. számú jogegységi megállapodás. — 1933.) Indokolás az ill. szab. 89. §-ánál. A másodsorbani fizetési kötelezettséget lehet, sőt kell alkalmazni akkor is, — kivéve természetesen a kifogás alapján külön elbírálás alá eső elévülést, — ha az államkincstár, helyesen az állami vagy községi közegek mulasztása miatt nem lehetett az illetéket az elsősorban fizetésre kötelezetten behajtani. A köztartozásokat általában külön törvények szabályoznák és a köztartozások szempontjából az általános magánjogi szabályokat az 1920:XXXIV. tc. 5. §-a szerint sem lehet alkalmazni, hanem a felmerülő egyes kérdésekben, ha a két szabály között eltérés mutatkozik, a pénzügyi törvényeket kell alkalmazni. Nem lehet tehát a magánjogi szerződés alapján vállalt •kezességre vonatkozó szabályokat a törvényes kötelezettségen alapuló másodsorbani, közszolgáltatás természetű fizetési kötelezettségre sem alkalmazni. Az illetéktörvényekben és szabályokban megállapított másodsorbani fizetési kötelezettség nem önként vállalt szerződési megállapodásból, hanem törvényben vagy szabályban meghatározott sorrend szerinti fizetési kötelezettségből azon az alapon keletkezik, hogy a másodsorban fizetésre kötelezettnek saját ténykedése, pl. keres5*
