Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

59. §. — Bélyegilletékért kötelezettség. 57 Tehát az ill. díjj. 7. tételének említett részét, amely tulajdonképpen az árverési vételek illetékére vonatkozik, az 1918:XI. tc. 115. §. rendelkezésével hatályon kívül helyezettnek kell tekinteni. Ezt a hatályon kívül helyezést az 1918:XI. tc, életbeléptetéséről szóló 5767/1918. P. M. számú rendelet 111. 2. pontjának harmadik bekezdése kifejezetten is felemlíti. A vagyonátruházási illetéket újból szabályozó 1920: XXXIV. tc. az ingók visszteher melletti megszerzésének illetékéről már nem intézkedik, s az ezt a tc.-et életbeléptető 103.700/1920. P., M. számú rendelet III. B. pontjának negyedik bekezdése szerint ez azért van, mert az ingók visszterhes átruházása természeténél fogva „okirati" illeték alá tartozónak minősítendő. Különben magának az 1920:XXXIV. tc. 99. §-ának (1) bekezdése is kifejezi, hogy ingó és ingatlan együttes átruházása esetén az ingókra eső vételár után „okirati" illetéket kell kiszabni. Ennek az 1920:XXXIV. tc.-nek a 136. §-a azokat a törvényeket, törvényes szabályokat és rendeleteket helyezi hatályon kívül, amelyek „ebben a törvényben szabályozott vagyonátruházási illetékekre vonatkoznak." Kétségtelen tehát, hogy ez a rendelkezés az 1918:XI. tc. 62. §-ának az ingó vagyonnak árverésen történt megszerzésére vonatkozó intézkedéseit nem helyezte hatályon kivül, mert a szóbanlévő illetéket az 1920:XXXIV. tc. nem tekintette vagyonátruházási illetéknek s azt nem is szabályozta. Más törvényes rendelkezés sincs, amely az 1918:X. tc. 62. §. rendelkezésének az előbb említett részét hatályon kívül helyezte s az illeték jegyzék 7. tételének az „Árverési jegyzőkönyvek" Vezérszava alatti részét hatályába visszaállította volna. A panaszosnak a kérdéses illetékért való felelősségét azonban ennek a §-nak alkalmazása mellett is meg kellett állapítani, s az ez ellen irányuló panaszuk alaptalan. Mert e §-nak harmadik bekezdése szerint az ingóságok árveréséről készült jegyzőkönyvet az árverési vételről kiállított okiratnak kell tekinteni. Az illetékszabályok 95. §-ának 1. pontja és az abban is felhívott 89, §-ának a. pontja, valamint a 95. §. 4. pontja értelmében kétoldalú jogügyletek felett kiállított okiratoknál mind a bélyegben járó illetéknek lerovására, mind a közvetlenül fizetendőnek a fizetésére, a szerződő felek egyetemlegesen kötelesek. Abból pedig, hogy az 1918:XI. tc. 62. §-ának utolsó be^ kezdése akként intézkedik, hogy végrehajtási árverés eseté-