Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

54. §. — Egy okiratban több jogügylet. 47 A főügyletről kiállított okiratban foglalt biztosíték adása illeték alá esik, ha maga a fő'ügylet illetékkel meg nem róható. A panaszos rt. megszervezvén gróf A. S., birtokát, ennek kisebb részletekben való eladására társas szerződést létesített az ingatlan addigi bérlőjével, H. D. k.-i lakossal. A társaságba vitt vagyonbetétnek az a vételár tekintetett, amelyen a panaszos pénzintézet az ingatlanokat gróf A. S.-tól megszerezte és ettől az 1,0031.000 K-t kitevő értéktől az illetékdíjjegyzék 89. tételének I. B. 2. b. pontja értelmében IL fokozat szerint járó illeték szabatott ki a panaszos rt. terhére. — A panaszos rt. azt vitatja, hogy a szóbanforgó társas szerződés csak az ingatlanok értékesítése tekintetében állapít meg társas jogviszonyt, anélkül, hogy a társaságba akár a rt. (a panaszos), akár pedig H. D. vagyonbetétet vitt volna be, s így kizárólag csak fáradságuk (munkájuk) egyesítéséről lehet szó, minél fogva a köztük létrejött társasági szerződés után az illetékdíjjegyzék 89. tételének I. B. I. pontja értelmében 10 K illeték fizetendő. — A m. kir. közigazgatási bíróság a panaszosnak ezt az érvelését helytállónak fogadta el ugyan, minthogy azonban a szóbanforgó társasági szerződés, annak 7. pontjában kitünőleg 50.000 K iránt biztosítéki ügyletet foglal magában, a panaszos rt.-ot a társasági szerződéstől járó 10 K illetéken felül, az illetékdíjjegyzék 22. tétele „Biztosítéki okiratok" bekezdése értelmében még 50.000 K-tól II. fokozat szerint járó 157 K 50 fillér együttesen 167 K 50 f illeték fizetésére találta kötelezendőnek. — Igaz ugyan, hogy az illetékszabályok 54. §-a értelmében, ha a biztosíték a főügyletről kiállított okiratban fordul elő, ez az illeték megszabásánál számításba nem jöhet, ez a rendelkezés azonban a jelen esetre nem nyerhet alkalmazást. — Ugyanis az 54.i § most ismertetett rendelkezésének nem lehet más indoka, mint az, hogy a jogügyleti illeték kétszer ne számíttassék. A jelen esetben azonban a főügylet után nem százalékos és nem fokozatos illeték jár, hanem csak 10 K állandó illeték, ami egyszerűen papíradó, ennek lerovása tehát okszerűen nem nyújthat jogi alapot arra, hogy a biztosítéld okirattal járó fokozatos, ezúttal 157 K 50 f-t tevő illeték mellőztessék. — Megerősíti ezt a felfogást az ill. szab. 19. §-a is, mely szerint ha valamely okirat részben állandó, részben pedig fokozatos vagy százalékos illeték alá esik, mindkét rendbeli illeték külön-külön rovandó le, tehát már itt is le van fektetve az a jogelv, hogy az állandó illeték (papíradó) lerovása a fokozatos vagy százalékos illeték fizetése alól nem mentesít. (1352. számú elvi jelentőségű határozat. — 1917,)