Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

42 52. §. b) — Konverzió illetékmentessége. hite'ező értesítése, hanem a tartozásokról kiállított okiratok tartalma az irányadó, azoknak ismertetett tartalmából pedig a kedve ;mény törvényszerű feltételeinek fennforgása meg nem állapítható', a kir. pénzügyigazgatóság az igényelt kedvezmény megadását ebből az okból jogosan tagadta meg. (1155. számú elvi jelentőségű határozat. — 1913.) A konverzionális illetékkedvezmény, ha a kamatláb esetleges felemelését a pénzintézet bizonyos felmondási határidő betartása mellett magának fenntartotta, csak abban az esetben adható meg, ha a. kamat maximális mérve meg van állapítva s ez a maximum alacsonyabb a régi kölcsön kamatlábánál. (15. számú jogegységi megállapodás.) Az 1881 :LXX. tc. által nyújtott illetékkedvezmények a jelzálogkölcsönök oly átváltoztatására (konverziójára), melynél az átváltozott adósság kamatlába ugyanolyan, mint a régi tartozás kamatlába volt, nem terjednek ki, habár az átváltozott kölcsöntől fizetendő kamat- és mellékjárulékok összege a korábban fizetett kamat- és mellékjárulékok összegét nem is haladja meg. Az 1881 :LXX. tc. az 1. §-ában a jelzálogkölcsönköveteléseik átváltoztatására (konverziójára) nézve megállapított illetékkedvezményeket, amelllett, hogy a jelzálogintézetek, árvapénztárak, közalapok, takarékpénztárak és minden egyéb nyilvános számadásra kötelezett pénzintézet által nyújtott kölcsönök körére szorítja, két feltételhez köti, jelesül: a) hogy az átváltozott adósság kamatlába csekélyebb legyen a régi tartozás után fizetett kamatlábnál, — b) hogy a fizetendő kamat és mellékjárulékok összege az eddig fizetett kamat- és miellékjárulékok összegét meg ne haladja. — A törvény e határozott rendelkezése nem hagy fenn kétséget a tekintetben, hogy a két feltétel nem vagylagosan, hanem ott, ahol a kamaton kívül más mellékjárulék is ki van kötve, együttesen alkalmazandó. E mellett szól a törvény világos rendelkezése, jelesül, hogy a két feltétel nem vagylagosan, hanem a törvény szövegében használt „és" kötőszó által együttes feltételkép állapíttatott meg; e mellett szól továbbá a szószerinti magyarázatból folyó az az indok, hogy ha vagylagosan alkalmaztatnának a feltételek, az ellentétes eredményekre vezetne. Míg ugyanis a feltételek vagylagos alkalmazása mellett, azoknál a kölcsönöknél, melyeknél csak kamat van kikötve, a kamatlábnak a korábbi kölcsön kamatlábánál kisebbnek kellene lennie, viszont azoknál a kölcsönöknél, melyeknél a kamaton kívül mellékjárulékok is ki vannak kötve, enyhébb lenne a kedvezmény feltétele, mert a kamatláb ugyanolyan, vagy akár nagyobb is