Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

71. tétel. — Meghatalmazások. 195 Az illetékdíjjegyzék 69. tételének 1. jegyzete értelmében illetéket kell követelni valamely okiratnak a másolata után is, ha az eredeti okiratnak felmutatásával nem bizonyítják, hogy az illetéket lerótták. Ennek a rendelkezésnek nyilvánvalóan csak az a célja, hogy az illeték megtörtént lerovása bizonyítva legyen. De abból a körülményből, hogy a felhívott rendelkezés megjelöli a bizonyítás eszközét is, nem lehet arra következtetni, hogy amennyiben az illeték lerovásának megtörténtét más módon bizonyítják, azt ne lehessen, illetve ne kelljen elfogadni. Adott esetben a közigazgatási bíróság bizonyítottnak veszi az illetéknek az eredeti okiraton történt lerovását, annak folytán, hogy az u.-i kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatósághoz 11.034—1931. tkvi. szám alatt iktatott kérvénynek, ugyanez alatt a szám alatt iktatott felzetén, a panaszos feltüntette készkiadásait, s azok között az okirat 11 pengő illetékét is, továbbá, hogy a meglel etezett másolaton fel van tüntetve, hogy az a „bélyeges eredetinek" a másolata, amelynek valóságát a királyi járásbíróság hivatalos pecsétjének a másolatra rávezetésével bizonyította. Az illeték megtörtént lerovásának bizonyítása folytán megdőlt a másolat alapján való illeték követelhetésének a feltétele. (1969. számú elvi jelentőségű határozat. — 1938.) 71. tétel. 1920.XX1V. tc. 7. §. és 32. §. 3. pont; 5.10011931. M. E. sz. 7. i9U:XLHI. tc. 30. 1938:VI. tc. 1-3. §§.; 79.20011920. P. M. sz. körr. 12. §. Meghatalmazások. Sziemélyes illetékmentességgel felruházott szegényvédő által ügyvédjelöltje részére kiállított helyettesítési meghatalmazvány illetékmentes. Az ill. díjj. 85. tétele 12. pontja értelmében a szegényjogon perlekedő felet a perhez szükséges minden segélyiratra nézve is megilleti a személyes illetékmentesség, ezt az illetékmentességet a részére hivatalból kirendelt ügyvéd mint szegény védő az illetékszabályok 59. §-a értelmében jogosan veheti igénybe; minthogy pedig jelen esetben a panaszos ügyvéd mint szegényvédő által, az ügyvédjelöltje részére, az 1884:XXXIV. tc. 16. §-ában előírt helyettesítési meghatalmazás a perhez a törvény értelmében szükségesnek megjelölt segélyiratnak minősül, 13*