Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

178 59. tétel. — Kereskedők és iparosok levelei. Ha a szerződésben vállalt kötelmi szolgáltatás nem teljesítése miatt a felek valamelyike kártérítési igényt érvényesít: a szerződés után járó illetékre nézve a szerződés megszűnésérc alapított igényt nem lehet érvényesíteni. (351. számú jogegységi megállapodás. — 1940.) Indokolás az ill. szab. ÍOÍ.-ánál. A másik fél által, az el nem fogadás kijelentésével visszaküldött kereskedelmi levél után illetéket nem lehet követelni. A panaszos által a K. és K. budapesti bej egyzett cég alperes ellen 2390 K és járulékai iránt foganatba tett perre vonatkozó iratok között c) alatt levő, a panaszos cég részéről az imént iievezett alperes céghez 1919. január 5-iki kelettel intézett kereskedelmi levél illetéke a vitás, — A kir. közigazgatási bíróság a vonatkozó periratok alapján megállapította, hogy a kérdéses levelet a nevezett alperes cég, amelyhez intézve volt, a panaszosnak visszaküldte egyebek közt azzal, hogy annak tartalma részben nem felel meg a megállapodásnak. — A kérdéses levél azáltal, hogy azt a címzett nem fogadta el, hanem a kiállító cégnek visszaküldőtte, a kiállítónál jogügyletet tartalmazó irat jellegét elvesztette, azt a panaszos a perben nem a jogügylet, vagy valamely ténykörülmény bizonyítása céljából csatolta, hanem a perbíróság utasítására a vonatkozó többi levelekkel együtt adta be a bírósághoz. — Minthogy az 1914: XLIII. tc. 86. §-ának 2. bekezdése szerint a feltételesen illetékmentes kereskedelmi levél abban az esetben veszti el illetékmentességét, ha bizonyítás céljából használják, holott a kérdéses esetben a levél beadásával a panaszos részéről a bizonyítás célzata nem járt s mert különben is, a kiállító panaszos cégnél a levélnek jogügyletet tartalmazó irat jellege nem volt, ennélfogva a panaszos azon nem tartozott az adásvételi jogügylet illetékét leróni s így a leletet tévesen vették fel és tévesen rótták ki a panaszos terhére a vitás illetéket. (1516. számú elvi jelentőségű határozat. — 1921.) Ha a feltételesen illetékmentes kereskedelmi levélben foglalt ügylet jogügyleti értéke kisebb, mint a kereseti összeg, az illetéket csak ezután a kisebb érték után szabad kiszabni Az 1914:XUII. tc. 86. §-a és e törvény végrehajtása iránt kiadott utasításnak a törvény 86. §-ára vonatkozó helyes értelmezése szerint, a feltételesen illetékmentes kereskedelmi levél után, ha az eljárás tárgya nagyobb, mint a levélben fontait ügylet értéke, az illeték nem lehet nagyobb, mint amennyi a levélben foglalt ügylet után járna, ha az nem lenne feltételesen illetékmentes. — Igaz ugyan, hogy a törvény szószé-