Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

58. tetei — Kereskedelmi és ipari könyvek. 15S A szóbanlévő íveknek az illetékkötelességét nem érinti az a körülmény, hogy azoknak tartatmát a panaszos más könyvekbe továbbkönyveli, mert az 1920:XXIV, tc. 5. §-ának (2) (5), (6), illetve (7) bekezdése értelmében a kereskedők üzletéről vezetett minden könyv, illetve könyvelési ív, amely szorosan vett üzleti eseményeknek a feljegyzésére szolgál, egymásra tekintet nélkül, külön-külön illetékköteles. Minthogy az 19S0:XXIV. tc. 5. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte az ill. díjj. 58. tételét, amely csak az abban miegj elölt elnevezésű könyveket (íveket) vonta illeték alá s ezzel alapot nyújtott annak az elvnek a kimondására, hogy csak azok a könyvek (ívek) illetékkötelesek, amelyek a kereskedő könyvelési rendszere szemontjából jelentőséggel bírnak, ez a körülmény az üzleti könyvek (ívek) illetékkötelessége szempontjából közömbös, egyedül az lévén ügydöntő, hagy azok szorosan vett üzleti események feljegyzésére szolgálnak-^ vagy sem. Ezen a helyzeten nem változtat az a körülmény, hogy az 1920:XXIV. tc. 5. §-ának (8) bekezdése szerint a pénzügyigazgatóságnak kételyek esetében, esetleg az egész könyvelési rendszer vizsgálata alapján kell eldöntenie, hogy valamely könyv illetékmentes-e vagy sem, mert a felhívott jogszabály kifejezett rendelkezése szerint a pénzügyigazgatóságnak nem azt kell megállapítania, hogy a könyv a könyvelési rendszer szempontjából jelentőséggel bír-e vagy sem, hanem hogy, ha másként nem lehetne megállapítani, hogy valamely könyv szorosan vett üzleti eseményeknek a feljegyzésére szolgál-e vagy sem, azt az egész könyvelési rendszer vizsgálata alapján kell meghatározni. (2042. számú elvi jelentőségű határozat. — 1940.) Az eladott áruk átvételét elismerő úgynevezett bárczakönyvek, mint kereskedelmi könyvek esnek illeték alá. A most illetékezett „bárca könyvek", a panaszosnak a fellebbezésben foglalt előadása szerint arra szolgálnak, hogyazokba a panaszos az általa eladott árukat bejegyzi s azoknak a vevők részéről történt átvételét elismerteti. Ezekre tehát az 1920:XXIV. tc. 5. §. 7. bekezdésében bizjtosfitott illetékmmtesség nem alkalmazható, mert azokban szorosan vett üzleti eseményeket jegyeznek fel, s azok nem a munkásoknak átadott anyag beírásáról szóló bejegyzési könyvek. De nem alkalmazható azokra az 192Ö:XXIV. tc. 10. §. 5. pontja, illetőleg a 163.600/1926. P. M. sz. rendelet 20. §. 5. bekezdése sem, mert