Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

124 3. tétel — Ajánlatok. 3. tétel S.100IÍ931. M. E. sz. r. 2. §. (1) bekezdés; U.4S6I1936. P. M. sz. r. Ajánlatok szerződések megkötésére. Közhatósághoz vagy hivatalhoz, vállalkozás elnyerése végett benyújtott ajánlathoz csatolt költségvetés okirati illeték alá esik. Az ill. díjj. 3. tétele szerint az ajánlat, mint a szerződés megkötésére irányuló ígéretről szóló okirat ívenkint 1 K okirati illeték alá esik, miért is beadványi illetéket az ilyen ajánlat után az ill. díjj. 14. tét. aa) pontja szerint követelni nem lehet. — A kotségvetés: részletezése azoknak a munkálatoknak, amelynek teljesítésére az ajánlattevő vállalkozik és azoknak a költségeknek, amelyek fizetése mellett a munkálatokat elvállalni hajlandó. Kétségtelen tehát, hogy a költségvetés az ajánlatnak kiegészítő része, amely nélkül maga az ajánlat el sem bírálható. — Valamely okirat kiegészítő része pedig az ill. szab. 49. $-ában részletesen felsorolt eseteken kívül az ill. díjj. 50. tételében meghatározott illeték alá esik, ez a tétel pedig arra az esetre, ha az okirat illetéke 1 K, annak minden további ívére is 1 K illetéket szab meg, tehát az ajánlathoz csatolt költségvetés is ívenkint 1 K bélyeggel látandó el. Az a körülmény, hogy a költségvetés az ajánlattal össze van-e fűzve vagy sern, az illetékkötelezettségre befolyással nincsen. — Az ill. díjj. 73. tételét az ajánlathoz csatolt költségvetésre alkalmazni nem lehet, mert ez a tétel csak a beadványokhoz csatolt olyan mellékletekre vonatkozik, amelyek okirati illeték alá nem vonhatók. — Abból a körülményből azonban, hogy az ajánlathoz csatolt költségvetés épúgy, mint maga az ajánlat, okirati illeték alá tartozik, önként következik, hogy abban az esetben, ha az ajánlatot kereskedelmi levél alakjában állítják ki, arra az ill. díjj. 59. tét. 4. pontjának rendelkezéseit is alkalmazni kell, vagyis ebben az esetben úgy az ajánlat, mint a költségvetés feltételesen illetékmentes. (111. számú jogegységi megállapodás.) Közhatosághoz vagy hivatalhoz vállalkozás elnyerése végett benyújtott ajánlathoz csatolt költségvetés nem mellékleti, hanem okirati illeték alá esik. A panasz az azzal megtámadott határozatban felhozott bkokból és azért utasíttatott el, mert az illetékdíjjegyzék 73. tétele csak a beadványok mellékleteire állapít meg ívenként 30 f illetéket, az ajánlatok pedig nem beadványok, s az illetékdíjjegyzék 3. tétele szerint járó 1 K illeték nem beadványi illeték, hanem az ajánlatnak, mint a szerződés megkötésére irányuló ígéretnek okiratba foglalása, tehát mint okirat esik ívenkint 1 K illeték al.