Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

122 1. tétel. — Adásvételi szerződések. Minthogy a m. kir. Operaház, Nemzeti- és Várszínház az állam közvetlen felügyelete alatt álló olyan közművelődési intézetek, melyeknek számadásai nemcsak állami felülbírálat alá kerülnek, de szükséglete egyenesen a m. kir. belügyminisztérium tárcáját terheli; minthogy ezek szerint a szinházak intendánsával kötött szerződés a más állami hatóságokkal kötött szerződésekkel teljesen egyenlő jogi természetű és a szerződést kötő vállalkozó illetékkötelezettsége ép úgy ellenőrzés alatt áll: a m. kir. pénzügyigazgatóság végzését az 1881:XXVI. tc. 10. §-ának alkalmazása mellett annál is inkább meg kellett változtatni, mert a szerződés után járó illetéket — miként azt ez az eset is mutatja — az illetékköteles fél, mérve tekintetében előre meghatározni s így leróni nem tudja, sőt*, ha az illeték közvetlen fizetés útján rovatik is le, a fizetési meghagyás a szerződés lejárta előtt, az összeg ismerete nélkül ki sem bocsátható. (5. számú elvi jelentőségű határozat. — 1897.) A Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem gazdasági igazgatóságával kötött ingó adásvételi, áruszállítási és vállalkozási szerződéseket nem lehet az állammal kötött szerződéseknek tekinteni s ennek folytán az ahhoz kifizetés végett benyújtott számla után az 1920:XXIV. tc. 3. §-a alapján szerződési illetéket is követelni nem lehet. Abban a kérdésben, hogy az 1920:XXIV. tc. 3. §-ának az általánosnál szigorúbb azok az illetékszabályai, melyek az állammal, törvényhatósággal, községgel, várossal kötött ingó adásvételi, áruszállítási és vállalkozási szerződésekre vonatkoznak, irányadók-e a Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemmel (a továbbiakban csak Egyetem) kötött szerződések esetében, tehát az egyetemi gazdasági igazgatósághoz benyújtott számlákra nézve is, annak dacára is kétely támadt, hogy az Egyetem a fent jelzett törvényszakaszban megjelölt köztestületek egyike alatt sem érthető, hanem azoktól külön jogalanyisággal bíró önálló intézet. Az Egyetemnek az államtól különálló jogalanyisága soha sem volt vitás. Az volt kétséges, hogy vájjon a jelzett 3. §-ban megjelölt állam, törvényhatóság, község és város alatt a törvény nem ugyanazokat a jogalanyokat kívánta-e tekinteni, mint akiket az illetékdíjjegyzék 85.i tételének 1. pontja személyes illetékmentességgel ruház fel. Ez utóbbi szerint mentesek a hatóságok,' közhivatalok és az államkincstárból javadalmazott közalapok (ü. m. a vallásalap, a tanulmányi alap és az egyetemi alap), úgyszintén ezek képviselői, ha az illetékfizetés kötele-